Századok – 1998
Tanulmányok - Hermann Róbert: A Drávától Schwechatig. Az 1848 őszi hadiesemények a Dunántúlon és a Felvidéken. 1848 szeptember – november. Jellacic horvátországi csapatainak támadásától Simunich kiszorításáig II/327
A DRÁVÁTÓL SCHWECHATIG 337 volna vonulnia Légrádig, s ott átkelnie a folyón, majd Nagykanizsánál csatlakozni a főerőkhöz. Ehhez a hadosztályhoz kellett volna csatlakozni az. 1. (János) dragonyosezrednek is.39 Mindezt kiegészítette volna a szerbek általános támadása a déli hadszíntéren. A bán aligha hitte, hogy ez komoly eredményre vezethet (a Mayerhofer által felvázolt terv több volt, mint illuzórikus), de abban reménykedett, hogy ilyen módon a legjobb magyar csapatok nem zavaiják az ő diadalmenetét Pest felé.4 0 Latour es. kir. hadügyminiszter állítólag azt tanácsolta a bánnak, hogy ne egyenesen Buda irányába vonuljon, hanem a Komáromnak vegye útját, s onnan szükség szerint akár Bécs, akár Buda ellen vonulhasson. Állítólag a bántól sem volt idegen a gondolat, hogy Pozsony felé vonulva, a felvidéki szlovák népességet is felkelésre bíija.41 Szeptember 9-én a bán már értesült arról, hogy Bécsben az uralkodó kitérő választ adott a felterjesztett pénzügyi és katonaállítási törvényjavaslat szentesítését kérő országgyűlési küldöttségnek, s hogy a Batthyány-kormány ezzel gyakorlatilag lemondottnak tekinthető. Ezen a napon a horvátok lezárták a varasdi Dráva-hidat. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy a támadás már csak órák kérdése. Teleki ezt jelentette a budai főhadparancsnokságnak. A jelentés szeptember 11-én, azon a napon, amikor a kormány lemondott, már Pesten volt.42 Teleki egyben megkérdezte István nádort, mit tegyen, ha a bán serege támadna? István nádor azt válaszolta, hogy mint Habsburg-főherceg nem adhat tanácsot. Mint magyar nádor csak azt mondhatja, hogy ha Jellacic nem tud az uralkodótól egyenes parancsot felmutatni, ami Magyarország megtámadására felhatalmazná, s ha Telekinek elegendő ereje van, fegyveresen szálljon szembe a betörő csapatokkal.43 Teleki eleinte védeni akarta a Muraközt, de amikor megkapta a szeptember 4-i manifesztumot, lemondott szándékáról. Katonai szempontból kétségkívül igaza volt: a rendelkezésére álló erőkkel nem állíthatta meg az áradatot, a Muraközben pedig kétségkívül fölöslegesen kockáztatta volna értékes csapatait. (Kb. 3100 sorkatonája és önkéntese, 1000 huszára és 12 lövege volt). Még szeptember 9-én kérte a bánt, hogy mindaddig, amíg hivatalos forrásból nem értesül a szeptember 4-i királyi manifesztumról, ne kezdje meg az ellenségeskedéseket. A bán válaszában közölte: a Batthyány-kormány nem létezik, Batthyány és Esterházy lemondtak, Széchenyi elmenekült Pestről. Csatlakozzon hát hozzá, hiszen a es. kir. hadsereg 90 százaléka az ő, a bán ügyével azonosul. Teleki aznap írott válaszában közölte: még nem értesült a minisztérium lemondásáról, de amint ez megtörténik, az ő állása is megváltozik. Kérte Jellacicot, addig legyen türelemmel, hiszen a futár legkésőbb másnap reggel megérkezik.44 Ezzel egyidőben általános visszavonulást rendelt el. Arra hivatkozott, 39 A Rothnak küldött szept. 9-i utasítás és a János-dragonyosoknak küldött szept. 11-i felszólítás fogalmazványát ld. HL Absz. ZGK 69/op, 84/op. 40 Ld. erre a Rothnak és Mayerhofernek írott szept. 9-10-i leveleket. HL Absz. ZGK 69-70/op. 41 Neustaedter II. 72-73. 42 Másolat az eredeti tisztázatról. No. 242. HL GK Pr. 1848:579. 43 Eredeti tisztázat. HL 1848-49. 2/41. (Teleki periratainak 7. számú melléklete) A levél komoly bizonyíték amellett, hogy István nádor nem volt beavatva a katonai ellenforradalom terveibe, s hogy egészen szeptember 21-ig, Jellaciccsal tervezett találkozójának meghiúsultáig a bán inváziójának fegyverrel történő megállítását tartotta fő feladatának. 44 A levélváltást közli Hauptmann II. 268-272. Jellacic első levelének eredetijét és Teleki második levelének fogalmazványát ld. HL 1848-49. 2/49a 1/2., 2/128a. A levélváltás tartalmát pon-
