Századok – 1998
Tanulmányok - Hermann Róbert: A Drávától Schwechatig. Az 1848 őszi hadiesemények a Dunántúlon és a Felvidéken. 1848 szeptember – november. Jellacic horvátországi csapatainak támadásától Simunich kiszorításáig II/327
A DRÁVÁTÓL SCHWECHATIG 333 eltávolítására. Batthyány arra is felhatalmazta, hogy ha a horvát támadás veszélyét biztosra venné, éjszaka romboltassa le a varasdi hidat. Melczer azonban nem élt a meghatalmazással, s noha lehetségesnek tartotta a horvát támadást, sem a megbízhatatlan tisztek eltávolításáról, sem a varasdi híd lerombolásáról nem intézkedett. Augusztus 24-én végre megérkezett a drávai táborba az újonnan kinevezett fővezér, Teleki Ádám gróf, vezérőrnagy is. Vukovár, majd Verőce horvát megszállása után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a horvát támadás csak napok kérdése.19 A magyai- védelem szervezésében közben komoly problémák mutatkoztak. Az eszéki várőrség augusztus 31-én kijelentette, hogy egy bekövetkező magyar-horvát konfliktus esetén semlegesen fogja viselni magát, s az erődöt megőrzi őfelségének, V. Ferdinándnak. (Ez legalább annyira hátrányos volt a horvát, mint a magyar félnek, hiszen a nyilatkozat értelmében a horvátok nem használhatták az eszéki Dráva-átkelőt).20 Az elvezénylések miatt a Dráva-vonalon mindössze két sorezredi zászlóalj, egy honvédzászlóalj, tíz huszárszázad, két század könnyűlovas és egy vértesezred állomásozott. Egy honvédzászlóalj érkezőben volt. A megyei nemzetőrzászlóaljak többsége - kivéve Vas megye három zászlóaljból álló nemzetőri ezredét - szeptember elején éppen váltásukat várták és hazakészültek. Az önkéntes mozgó nemzetőrség szervezése miatt azonban kétséges volt, hogy az érintett megyék küldenek-e újabb zászlóaljakat a Dráva-vonal védelmére. Teleki Ádám augusztus végén ugyan közelebb vonta csapatait a Drávához, s a Muraközt is megszállta, de arra nemigen számított, hogy a horvát támadás esetén sikerrel ellenállhat.21 A háborús előkészületek felgyorsítását részben Radetzky custozzai győzelme, részben az okozta, hogy a es. kir. hadsereg Bécsben tartózkodó egységei augusztus 6-án ugyan felvették a német birodalmi színeket, de aztán a laktanyába vonulva le is tették azokat. Az osztrák kormány tehát jelezte: nem kívánja Ausztria német tartományainak belépését az egységes Németországba. Jellacic augusztus közepén már arról írt Franjo Kulmer bárónak, bécsi bizalmasának, hogy magyarországi betörése esetén kiáltványban szándékozik fordulni a közvéleményhez és a magyar oldalon álló cs. kir. katonasághoz. Rajacic szerb pátriárka is sürgette a bánt, mivel attól tartott, hogy a Bácskában összpontosított magyar csapatok felszámolják a szerb fölkelést. Augusztus 23-án szemrehányásokkal árasztotta el Jellacicot a szerbek cserbenhagyásáért. Rajacic végletes elkeseredését jelzi, hogy 27-én a szentpétervári orosz szinódusól a cár segítségének kieszközlését kérte.22 Jellacic augusztus 26-án futár útján értesítést kapott Bécsből, hogy a császári udvarnál elismerték a horvátok és szerbek ügyének igazságát, s „ezt nemsokára az udvar is ki fogja jelenteni". ígéretet kapott arra is, hogy amint a harctérre indul, a június 10-i „becsmérlő manifesztum is vissza fog vonatni". Minderről, s a közeli támadásról augusztus 28-án értesítette Rajacicot. ,,A napokban a magyar határnál jelentékeny erő fog összegyűlni, aztán előrenyomulunk és támadunk: biztosra veszem 19 Urban-, Pákozd. 76-78., 85-87. A Melczernek adott rendelet aug. 21-én már Bécsben is ismert volt a 60. (Wasa) gyalogezred egyik tisztje révén. Kempen 107. 20 Thim II. 658-659. és Gelich I. 361-364. Ld. még Rabár: Eszék 45-75. 21 Aradi 52-55., 63-59., Urbán: Pákozd 88-92. 22 Spira: Egy ellenforradalmi suskus 156.; Thim I. 199., 203-2D4., Thim II. 630-632. és 646-651. Rajacic — a szerb-horvát szövetségre hivatkozva — már aug. J2-én sürgette a horvát betörést, uo. 613-614. és Deák Imre 184.
