Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
26 KOSZTA LÁSZLÓ pap, akik a káptalannal kapcsolatba hozhatók, de fizetett tizedük jóval alacsonyabb a kanonokokénál.20 7 A kántor helyettese és az iskolamester is bizton ehhez a réteghez tartozott.20 8 A hiteleshelyi munka megfelelő elvégzése bizonyos műveltségi szintet megkövetelt. A kanonokokkal szemben támasztott igények azonban nem voltak túl magasak a 14. század elején. A kanonoki prebendákra pályázóknál beérték annyival, hogy a leendő kanonok tudjon olvasni. A század végén IX. Bonifác pápa utasítását követően már megkövetelték, hogy a jelölt az olvasáson, éneklésen és a latin beszéden kívül fogalmazni is jól tudjon.20 9 A követelmények emelését a hiteleshelyi feladatok is ösztönözték. A pozsegai kanonokok, a hiteleshelyi munkában résztvevők műveltségére közvetett utalásokat — a nem privilegiális oklevelekben viszonylag ritkán fordulnak elő áthúzásos javítások, az arengák számát és mondanivalóját — már említettük. Orbász prépost és Demeter kanonok egyetemvégzésén kívül biztosan állíthatjuk, hogy az egyik híres olasz egyetem diákja volt Theophil olvasókanonok is. Orbász mint a római jog doktora tért vissza Pozsegára,21 0 Demeter pedig valószínűleg kánonjogot tanult. Egyetemen használt könyveik egy részét bizton haza is hozták,21 1 talán így a káptalan könyvtárába került Orbász 90 bolognai libráért vásárolt, glosszákkal ellátott, javított Digesta kötete,21 2 vagy a Demeter által másoltatott teljes Decretales.21 3 Theophil révén, ha időlegesen is, de Pozsegára került Ricardus de Pofis közjegyző és pápai scrinarius pápai oklevélgyűjteménye és formuláskönyve.21 4 A római jogi isme- i reteket noha közvetlenül nem is alkalmazhatták a szokásjogra épülő jogügyletek írásbafoglalásánál, a római jogjelenléte növelte a kanonokok jogérzékét. A prépostsággal összekötött főesperesség szentszéki bíróságán pedig a kánonjog, annak hazai adaptációja szerint kellett ítélkezni.21 5 A nemesi birtokjog bizonyos ismeretét már a csa-207 1 332-ben a pozsegai Szent Péter falui Bertalan és a Szent János egyház 30 báni dénárt fizetett. Pozsega megyében a káptalan székhelyén, Pozsegaszentpéteren kívül nem volt más Szentpéter nevű település, ugyanezen évben szintén a kanonokok tizedfizetése között említik, hogy a Szent Péter egyház papja, János 12 dénárt fizetett. Tizede olyan alacsony, hogy semmiképpen se lehetett János kanonok. Vat. 1/1. 240. 208 A succentort soha sem nevezték kanonoknak, hanem mindig mint a kórus papját említik „nostrum hominem Jacobum sacerdotem chori nostri" Sm. IX. 474-5., János succentor Sm. X. 633-5.; DE 256483.; Miklós iskolamestert se kanonokként említik „magistrum Nicolaum scolasticum dicte ecclesie nostre" Sm. XII. 209. 209 Mályusz E.: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Budapest 1958. 109-110., Jakó Zs.: Az erdélyi értelmiség kialakulásának kezdetei, in: Jakó Zs.: írás, könyv, értelmiség. Bukarest 1976. 17. 210 H. VI. 272-3. 211 László esztergomi prépostnak a bolognai doktorok könyvtárával vetekedő gyűjteménye bizonyítja, hogy a külföldön tanuló magyar diákok hazaindulásuk alkalmával nem adták el könyveiket, hanem azoknak legalább egy részét hazahozták. Ivánka E.: László mester esztergomi prépost könyvtára 1277-ben. in: Theologia 4 (1937) 216-26. 212 Veress 1941. 11. 213 Veress 1941. 7. 214 Bónis Gy.: Petrus de Vinea leveleskönyve Magyarországon, in: Filológiai Közlöny 4 (1958) 23. és 179-181. ' 215 Analógiák alapján bizonyos, hogy a kanonokok mint ülnöktársak is részt vettek a főesperesi bíróságon, ahogy a püspöki székhelyeken a püspöki, illetve a vicáriusi vagy főesperesi igazságszolgáltatásban. Bónis Gy.: Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor 1526. in: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung XLIX (1963)
