Századok – 1998
Tanulmányok - Koszta László: A pozsegai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1353-ig. A közhitelű oklevéladás kezdete I/3
A POZSEGAI KÁPTALAN HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE 1353-IG 27 Iádból is magukkal hozták a döntően birtokos származású kanonokok. A hiteleshelyen végzett munka természetesen tovább bővítette jogi ismereteiket.21 6 A káptalan történetének első idejéből nincs tudomásunk olvasókanonokról. A pozsegai főesperesség egyre sűrűbb plébániahálózata számára a papi utánpótlás biztosítása és a hiteleshelyi tevékenység megnövekedése szükségessé tette azonban azt, hogy Lőrinc prépost Pál pécsi püspök és a pozsegai kanonokok jóváhagyásával Pozsegán is létrehozza a lectori méltóságot és vele együtt az iskolát,217 mert a távoli pécsi székeskáptalani iskola már nem tudta kielégíteni a püspökség legdélebbi főesperességének klerikusigényeit. Az iskola nemcsak oktatással foglalkozott, hanem a növendékek a hiteleshely munkájában is részt vehettek, sőt az iskola vezetője éppen a külső munkában való részvétel alkalmával tűnik fel.21 8 Az írás és a naptárkészítés oktatása a hiteleshelyi munkában való bekapcsolódás alapja. A hatátjárások, birtokosztások esetén mértani, földmérési ismeretekre is szükség volt. István succentor a pozsegai alispánnal és a terrestris comessel Felsőkapronca és Aporkeyteluke felosztásánál kötelet is használt („equaliter cum fune mensurando").219 A káptalan hiteleshelyi tevékenységének területe egyrészt etnikailag vegyes, szlávok és magyarok lakta területre terjedt ki. A hiteleshely személyzetében ezért bizonyosan kellettek, hogy olyanok legyenek, akik a bevallásoknál, vizsgálatoknál az ott beszélt szláv nyelvet is megértették. A határjárásokban néha külön is kiemelik azokat a határpontokat, melyek neve „szlavónul" került az oklevélbe.22 0 A káptalanon belül az oklevéladásra elkülönülő csoport, a hiteleshelyi kancellária létrejöttét már az 1280-as évek okleveleinek formuláris hasonlósága is jelzi, de ezt bizonyossá csak a hiteleshelyi nótárius megjelenése teszi. 1335-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel először a pozsegai nótárius, noha Miklóst nem kanonokként említik, de bizonyos, hogy az volt, mert a tizedszedők csak a kanonokoknak adták meg a magister titulust. Miklós a kanonokokkal együtt szerepel a felsorolásban, s 16 garas pápai tizede pedig talán éppen a hiteleshelyi tevékenysége miatt némileg magasabb, 204. A hiteleshelyi tevékenység és a szentszéki bíráskodás összekapcsolását mutatja a prépost nevével intitulált oklevél, 1308. A. I. 157-8. Az oklevél eredetijének hátlapján két rányomott pecsét helye látszik, tehát a káptalan közösségi pecsétje mellett a prépost, mint főesperes is ellátta a kiadványt pecsétjével. DL. 1725. 216 A hiteleshely és a hazai jog fejlesztésére Mezey L.: A pécsi egyetemalapítás előzményei (A deákság és a hiteleshely kezdeteihez), in: Jubileumi tanulmányok I. Szerk. Csizmadia A. Pécs, 1967. 53-84. passim. 217 Hangoztatják, hogy a lectorságot a pécsi káptalan olvasókanonokságának mintája alapján hozták létre, Pécsett pedig a lectorsághoz tartozott a hiteleshely mellett az iskola is. Pozsegán előszőr 1353-ban említenek iskolamestert. Sm. XII. 209. 218 Mezey L.: Ország „egyetem nélkül" - a magyar felsőoktatás a középkor végén, in: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967. Szerk. Csizmadia A. Pécs 1968. 78.; Mezey L.: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban, in: Székesfehérvár évszázadai II. Szerk. Kralovánszky A. Székesfehérvár 1972. 32., A hiteleshely és az iskolák szoros kapcsolatát mutatja, hogy a 68 középkori hiteleshelyből 49-ben iskolára is van adat. Miklósy Z.: Hiteles hely és iskola a középkorban, in: Levéltári Közlemények 18-19 (1940-1941) 178. 219 1341. Sm. X. 633-5. 220 1 338. „abhinc flectitur versus meridiem in cacumine eiusdem montis venit ad quandam vallem nemorosam sclavonice Zuhodol dictam" DL. 3166.; 1352. „inde tendit ad partem meridionalem directe eundo per silvam Rakouachkaranua vocatam in Sclavonico" DL. 100052.; 1352. „inter quandam vallem sclauonice Vodochak dictam" Sm. XII. 71.
