Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
A MURAKÖZ 1848-BAN 319 madják a visszafutó illír rablócsapatot". A varasdi alispán kísérlete tehát kudarcba fulladt, a Dráva túloldalán fekvő Légrádot azonban a horvátok elfoglalták.9 7 Hasonló néphangulatról tudósította Csány Lászlót szeptember 24-én Gasparich Kilit is. Miután összetűzésekre került sor a muraköziek és a Horvátországból bevonult nemzetőrök között, a muraközi lakosság kinyilatkoztatta, hogy „be sem vátja az itteni ütközetet, hanem az illír poroszlókat kiveri". Gasparich szerint a perlakiak már megígérték a szuronyos és kaszás horvát nemzetőröknek, hogy rövid időn beiül „ebrudon dobják ki" őket.9 8 Megerősítette Gasparich értesüléseit Oszterhueber József helyettes alispán — Deák Ferenc sógora — is, aki szeptember 19-én járt Csáktornyán. Oszterhueber szeptember 24-én jelentette Zala megye állandó bizottmányának, hogy a Muraközön átvonuló ellenség mindenütt rekvirált, de emellett még „borzasztó pusztításokat is tett, s ezt érezvén a nép, éppen csak ezért valóban idegen hangulattal viseltetik eránta, s éppen ezen okbul az általános népfelkelést azon vidéken előidézni ellene legkönnyebb lesz. A nép egyéberánt mindenütt csendes, de mivel [a horvát sareg] bár rongyos, de jól fegyverzett nagy csoporttal jár, tőle mindeddig, mint dúló ellenségtül, irtózik". A helyettes alispán beszámolt arról is, hogy Csáktornyán találkozott Jellacic biztosával, és mind szóban, mind pedig írásban tiltakozott Simuncic varasdi alispán muraközi eljárása ellen. Oszterhueber a szeptember 19-én, Letenyén kelt nyilatkozatában — Zala megyétől kapott felhatalmazása alapján — kijelentette: Jellacic Zala megyét és annak muraközi járását, melyen katonáival átvonult, törvényesen el nem foglalta, e területek nyugalmát magának nem tulajdoníthatja, ennélfogva megyéje részéről ünnepélyesen tiltakozik a polgári ügyekbe történő horvát beavatkozás ellen, annál is inkább, mivel Zalához írt levelében Jellacic szintén azt állította, hogy a megye polgári hatóságát épségben kívánja hagyni. A helyettes alispán hivatalosan megtiltotta Séllyey László főszolgabírónak — és közvetve a járás egész tisztikarának —, hogy Simuncic báni biztossal bármiféle „közértelemmel alkotandó rendelésekbe" ereszkedjen, egyúttal pedig megkövetelte, hogy a polgári ügyeket és a közbiztonság fenntartását a járás tisztviselői egyenesen Zala megye állandó bizottmányának rendeletei szerint, ne pedig „külországi ellenséges hatalom beavatkozásaitól várva" intézzék.99 Szeptember 23-án, Krisovecen írt levelében Gábelics Imre muraközi alszolgabíró is azt jelentette, hogy vidékének csaknem minden falujában rablásokat, erőszakos fosztogatásokat és lopásokat, méltatlanságokat és törvénytelen zsarolásokat követtek el Jellacic fegyveresei. Gábelics külön kiemelte a „török ruhába burkolt némely varasdi urak barbarismusát", majd előadta, hogy a muraszerdahelyi híd leégése miatt Csáktornya és Alsólendva között szeptember 11-től 16-ig teljesen szünetelő közlekedést Jellacic emberei a Ráckanizsáról elrabolt komppal szeptember 21-ig ideiglenesen helyreállították. Akkor azonban a ráckanizsaiak visszavitték a kompjukat, így azóta ismét nincs komolyabb összeköttetés Muraköz és a megye többi része között. Az alszolgabíró azt ajánlotta, hogy vagy a megye által, vagy pedig árverés útján kiválasztandó vál-97 Közlöny 1848. okt. 3. (115. sz.) 585.; R H. 1848. okt. 6. (179. sz.) 935.; Nemzeti 1848. okt. 5. (125. sz.) 497.; Zrínyi Károly 112.; Nóvák Mihály 96-97.; Varga János 98. 98 Gasparich levelét idézte: Varga János 98.; Szőcs Sebestyén 72. 99 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:2049. Oszterhueber nyilatkozatának nyomtatott példánya: ZML ÁB ir. 1848:2078.
