Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
320 MOLNÁR ANDRÁS lalkozóval kellene révet építtetni Muraszerdahelynél. Gábelics arra is felhívta a figyelmet, miszerint a muraközi járás adóját annak ellenére be kellene szedni, hogy a Csáktornyán állomásozó horvát fegyveresek és Simuncic, Jellacic biztosa ezt könnyen veszélyeztethetik, nehogy a nép az adószedés elmaradását Jellacic érdemének tulajdonítsa. Zala megye állandó bizottmánya elfogadta a muraközi alszolgabíró javaslatait. A bizottmány a Csáktornya és Alsólendva közötti közlekedés megnyitását „már csak a pártütő illírek által megszállt muraközi testvérlakosok megnyugtatása tekéntetébül" is szükségesnek látta, miután azonban a megye pénztára olyan üres volt, hogy a felállítandó „repülőhidat" vagy révet abból nem tudták fedezni, az árverés mellett döntöttek. A muraközi járás hátralévő adójának behajtásával — „habár Muraköz nagyobb részét a pártütő ellenség elfoglalva tartja" — Séllyey László főszolgabírót bízták meg.10 0 Koppány Ferenc, megyei főadószedő október 10-i igazolása szerint Séllyey erélyes fellépése és hazafiúi buzgósága által elérte, hogy Muraköz adózó népe az ellenséges megszállás, és Simuncic báni biztos tevékenysége ellenére szeptember folyamán 3085 pengőforint adót fizetett be a megye kasszájába, míg a másik öt, ellenségtől jobbára mentes járás mindössze 5000 forintot adózott.10 1 Október 1-én arról értesítette Gábelics muraközi alszolgabíró Zala megye állandó bizottmányát, hogy vidékében „fegyverekkel ellátott bizonyos varasdi urak helységrül helységre, egy fárábul a másikba, leginkább a lelkész és helybeli jegyzőkkel értekezve járnak", ezért nem tud Zalaegerszegre utazni, hanem a helyszínre kell mennie, nehogy távolléte veszélyeztesse vidéke hangulatát, mely eddig „a magyar felelős minisztériumhoz, valamint szinte megyénkhez is alegjobb éslegragaszkodóbb". Gábelics egyúttal továbbította a megye bizottmányához Simuncic báni biztos levelét, mely arra szólította fel a magyar alszolgabírót, hogy mivel őt Jellacic „egész Muraközre nézve a közcsend és béke fenntartására nézve biztosnak kinevezte, azért a megyének minden ez érdembeni intézkedési befolyását leköszönve, a báró Jellacic által már kiadott, és általa mint biztos által kiadandó rendeleteket teljesítse". Válaszul a báni biztos ismételt beavatkozási kísérletére a zalai bizottmány jóváhagyta Oszterhueber József szeptember 19-i tiltakozó nyilatkozatát, elrendelte annak kinyomtatását, a muraközi tisztviselőket pedig arra utasította, hogy a nyilatkozat tartalmát közöljék a báni biztossal, és a nyomtatványokat osszák szét a muraközi községek között, figyelmeztetve őket Zala megye rendeleteinek teljesítésére.10 2 Amikor október 3-án és 4-én a kanizsai népfelkelés, valamint a segítségükre siető soproni, vasi, somogyi és zalai nemzetőrök kiszorították Nagykanizsáról az Albert Nugent von Westmeath ezredes vezette horvát sereget, az ellenséges csapatok egy része a Muraközbe vonult vissza.103 Egy Nagykanizsán, október 6-án kelt sajtótudósítás szerint az ellenség hermetikusan elzárta Muraközt, minden helység élére egy-egy megbízottat állított néhány fogdmeggel, és felhatalmazta őket, hogy a helységet azonnal gyújtsák fel, „mihelyt magyar érzelmű mozgalmakat sejdítnek. A sziget főbiztosa 100 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:2050. 101 ZML ÁB ir. 1848. október, szám nélkül. 102 ZML ÁB jkv. és ir. 1848:2078. 103 Nóvák Mihály 110-118.; Varga János 205-211.; Hermann Róbert: Kanizsa felszabadítása 1848. október 3-án. Zalai Múzeum 7. (Szerk. Kunics Zsuzsa) Zalaegerszeg, 1997. 129-139.
