Századok – 1998

Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293

304 MOLNÁR ANDRÁS toríthatlan hűségét nagymértékben fejezte ki" - jelentették Stridóról május 21-én. A törvények kihirdetését Csáktornya környékén is örömmel és hálával fogadta a nép, csupán aziránt nyilvánított némi aggodalmat, hogy nem osztottak ki a községeknek horvát nyelvre lefordított törvénykönyveket. Ez utóbbiak beszerzését sürgette június 16-án — ismételten — Séllyey László főszolgabíró is, mert amíg a törvények horvát nyelvű fordítását nem adják át a községeknek, Muraköz horvát lakosai „a törvényeket tökéletesen nem tudhatják".3

9 Muraközben a nemzetőrség szervezéséhez is csak nagy óvatossággal mertek hozzáfogni a megye tisztviselői. Április 7-én jelentette az alispánnak Séllyey főszolgabíró, hogy a muraközi járásban egyedül Légrádon létezik „mintegy 100 gyalog és 30 lovas, puskával és karddal felfegyverkezett, és már régi idők óta fennálló, nemzeti őrsereghez hasonló szabadalmazott fegyveres osztály. Csáktornyán szinte naponként folytatódik a nemzeti őrség felállítására az önkéntes aláírás, és számok eddig mintegy 30-ra halad, akik egyedül csak polgári vadász fegyverekkel vagyunk felfegyverkezve. Ezen járásban máshol szabadalmazott, népesebb mezőváros nem létezik, és így ennek tulajdonítható, hogy számosabb őrség még ez ideig nem alakult". A főszolgabíró felszólította a nagyobb települések — Kottori, Domború, Vidovec, Szentmária és Perlak — egy-egy nagy tekintélyű és befolyásos nemesét, hogy a nemzetőrségről alkotott törvény értelmében kezdjék meg a nemzeti őrsereg felállítását.4

0 Major József táblabíró, a csáktornyai nemzeti őrsereget rendező választmány elnöke április 28-án az alábbi kérést intézte — Muraköz veszélyeztetett helyzetére hivatkozva — Csány László kormánybiztoshoz: „felhíva érzem magamat mindent elkövetni, hogy a muraközi nemzeti őrsereghez öszveírt, kivált csáktornyai, értelmesebb, s annálfogva minden előfordulandó esetekben bizodalmat érdemlő polgári őrsereg (minthogy többire a muraközi parasztságnak felfegyverkezésére nézve csekély nézeteim szerint igen nagy óvatosságot fognék ajánlani), melynek száma rendes öszveírás után mintegy 500 főre fog menni, szükséges fegyverrel, s biztos intézkedés mellett, ha másra szükség nem lenne is, legalább kellő bétanítás és gyakorlás végett mennél előbb elláttassék."41 A muraközi nemzetőrség összeírása június elejére elkészült ugyan, a megye levéltárában azonban csupán a május 12-én összeírt 223 légrádi nemzetőr névsora maradt fenn. Bogdán György alszolgabíró június 3-án jelentette, hogy a járás délnyugati, drávai vidékén — Csáktornya mezőváros kivételével (ahol május 20. körül a nemzetőrség gyakorlatai egyébként már szépen haladtak) — csak 537 nemzetőrt sikerült összeírni, mivel az egyik hegykerületben senki sem felelt meg a nemzetőri képességeknek. A nép eleinte csekély rokonszenvvel kísérte a nemzetőrök összeírását, az összeírtakat azonban mind vagyonuknál, mind polgári állásuknál, mind erkölcsüknél fogva felfegyverezhetőknek minősítették a megye tisztviselői. Az alszolgabíró azzal zárta jelentését, hogy „Muraköznek népe tán soha nagyobb rokonszenvet nem 39

ZML ÁB ir. 1848:923. Horváth Péter Stridón, május 21-én kelt, Bogdán György Csáktornyán, június 3-án kelt, és Séllyey László Alsópusztakovecen, június 16-án kelt jelentése. 40

ZML Csillagh Lajos hiv. ir. Séllyey László jelentése Csillaghhoz, Alsódomború, 1848. ápr. 7. 41

MOL H 103. Magánlevelek I. 9.