Századok – 1998
Tanulmányok - Molnár András: A Muraköz 1848-ban II/293
296 MOLNÁR ANDRÁS Zágráb helyett Szombathely? A nemzetiségi konfliktus lehetőségét sokkal inkább a 1790-es években induló, és a magyar nyelv terjesztését, használatának kiszélesítését célzó nemzeti mozgalom hordozta magában. Zala megye ugyanis e téren — nem kis részben II. József németesítési törekvéseire adott válaszként — kezdeményező szerepet töltött be a 18. század végén, és a 19. század első évtizedeiben.1 5 A nemzeti mozgalom egyik zalai zászlóvivője éppen a keszthelyi Georgicon alapítója, Muraköz új földesura, Festetics György gróf volt. Zala megye 1793. február 18-i közgyűlésén Festetics sérelmezte, hogy „muraközi uradalmának lakosai", mintha nem is Magyarországon laknának, a magyar nyelvtül teljességgel idegenek, és azt megtanulni éppen nem akaiják". Festetics kifogásolta, hogy Muraközbe a zágrábi püspök csak horvátul és németül tudó papokat küld, és a falusi jegyzők is többnyire csak e két nyelvet ismerik, a magyart nem. Az iskolákban elhanyagolják a magyar nyelv tanítását, mivel a lakosság horvát anyanyelve mellett csak a németet oktatják. A gróf három módot látott arra, hogy a magyar nyelv tanításáról és használatáról alkotott 1792:7. tc-nek e téren érvényt szerezzenek: 1. ha Muraközt kiveszik a zágrábi püspök hatalma alól, és a nemrég szervezett szombathelyi egyházmegyéhez csatolják, 2. ha a falusi iskolákban a horvát mellett nem a németet, hanem a magyart tanítják, 3. ha a helységek csak magyarul tudó jegyzőket fogadnak. Festetics javaslatai kevésbé a nemzetiségek anyanyelvének használata, sokkal inkább a német nyelv terjesztése ellen irányultak. Zala megye közgyűlése a gróf mindhárom javaslatát elfogadta, és levélben fordult a prímáshoz, valamint a zágrábi püspökhöz. A prímástól azt kérték, hogy tegyen lépéseket Muraköznek a szombathelyi püspökséghez csatolása érdekében, a zágrábi püspöktől pedig azt, hogy a földesúrnak olyan káplánokat ajánljon kinevezésre, akik tudnak magyarul.1 6 Utóbbi ügyben Batthyány József prímás személyesen is közbenjárt a zágrábi püspöknél, ám a püspök gyakorlatilag kitérő választ adott: „tökéletesen ígérte s ajánlotta, hogy mihelest a nép az elővett magyar nyelv gyakorlásának célját eléri", azonnal teljesíti a megye kívánságát.17 Muraköz a zágrábi püspökségnél maradt, Zala megyének mindössze annyit sikerült elérni, hogy 1796-ban az uralkodó a zágrábi püspök felügyelete alól kivette, és a pécsi püspök ellenőrzése alá helyezte a muraközi iskolákat. Közben Festetics javaslatára a megye maga is ellenőrizni próbálta a muraközi iskolák tanítási nyelvét és a jegyzőválasztást, az uralkodó azonban megtiltotta, hogy a megye az iskolaügybe avatkozzon. Nem sikerült Zala megyében érvényt szerezni az 1807. január 26-i közgyűlés határozatának sem, amely (a magyar nyelv használatát kiteijesztő 1805:4. tc. alapján) arról rendelkezett, hogy a magyar nyelvet a német, vend és horvát lakosok körében is tanítani kell, ezért magyarul tanítani nem tudó mestert nem választhatnak.1 8 Három évtizeddel Festetics György elvetélt kísérlete után, az 1825/1827-es országgyűlésen Zala megye ismét felvetette, hogy a különben is nagy területű zágrábi 15 Poór Ferenc: A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század végén és a XIX. század elején. A Veszprém megyei múzeumok közleményei 11. Veszprém, 1972. 421—430. 16 ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) 1793. február 8. 146/15.; Kring Miklós 55.; Fára József 20.; Degré Alajos 16.; Poór Ferenc 429. 17 ZML kgy. ir. 1793. máj. 26. 193. 18 Kring Miklós 55-56.; Poór Ferenc 429.
