Századok – 1998
Figyelő - Bálint Csanád: Új könyv a nagyszentmiklósi kincsről I/231
FIGYELŐ 243 feliratai alapján döntő megállapításokat lehet tenni. Ez a szemléletmód a 19. sz. elején elterjedt felfogásnak, annak a tudománytörténeti korszaknak volt természetes megnyilvánulása, amikor a nyelvészet és a régészet még nem vált el teljes határozottsággal egymástól. Ma már senkiben sem merül fol kétség aziránt, hogy az említett meghatározás lehetősége kizárólag olyan tárgyaknál jöhet egyáltalán szóba, amelyeknek felirata a tárgy készülésével egészen biztosan egyidejű. Márpedig ez Nagyszentmiklós esetében csak a 8. és a 21. sz. csészéknél állítható bizonyossággal, míg a bekarcolt rovásírásoknál semmi esetre sem, azaz a kincs feliratai nem par excellence alkalmasak a kincs egészének etnikai megítélésére. (A 9, 10. sz. csésze görög feliratai e tekintetben irrelevánsak, amint az azokat vizsgáló G. Sotiriou-n kívül senki nem is tartotta a kincs egészét eredeti bizánci készítménynek.) 2) V Thomsen nézetét4 3 kritikátlanul átvéve a nyelvészek 3 körülményt hagytak figyelmen kívül: i. V Thomsen egyáltalán nem fordított figyelmet a kincs régészeti, művészettörténeti vonatkozásaira. Márpedig akár csak Hampel J. könyvében is találhatott volna egy sor olyan adatot, mely Nagyszentmiklós 9. sz-i keltezésében elbizonytalaníthatta volna, ami által természetesen a dunai bolgár meghatározás is alapját veszítette volna. ii. A második egy olyan megállapítás, mely magától V Thomsen-től származik: a felirat nem mutatja a bolgár-török nyelv jellegzetességeit - mármost ő egy, a protobolgárokhoz csatlakozott népre gondolt. iii. Az utolsó mérlegelendő körülmény pedig egy gyökeresen másik történeti lehetőség, mely részben még V Thomsen megfigyelésével is kiválóan egybevág. Nevezetesen az, hogy a Kárpát-medencében, a kincs lelőhelye környékén éppenséggel élhetett egy másik nép is, amelyik a török nyelveknek a protobolgárokéval rokon dialektusát beszélte! 3) A történetiség teljes figyelmen kívül hagyása volt az, ami V Thomsen óta döntően meghatározta a feliratokkal foglalkozó kutatást és — további módszertani hiba! — ezáltal a kincs etnikai-kulturális meghatározását. i. Az avarok nyelve kétségkívül ismeretlen - dehát egy Kárpát-medencei felirattal kapcsolatban, melynek kora legalábbis nagyon messze nem eshetik az Avar kaganátus fennállásától (s itt csak a politikai rendszerről tettem említést és nem magáról a népről!), s egy olyan nép esetében, mely a dunai bolgárokétól lényegesen eltérő nyelvet semmiképpen sem beszélhetett, a nyelvészek még csak nem is mérlegelték annak lehetőségét, hogy ez a Kárpát-medencei kincs egy Kárpát-medencei néptől is származhatna! ii. Mindig is tudott volt, hogy éltek bolgárok az Avar kaganátusban. Márpedig ha a turkológia egyelőre nincsen abban a helyzetben, hogy a Kárpát-medencében élt onogurok és a nyelvjárásilag velük egy csoportba tartozó dunai bolgárok nyelvemlékei között különbséget tudjon tenni, a szlavisztika pedig jelenleg 43 V. Thomsen: Une inscription de la trouvaille d'or de Nagy-Szent-Miklós. Det Kgl. Danske Videnskabernes Selskab, Historisk-filologiske Meddelelser. 1,1. K0benhavn 1917, 25-26.
