Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
A HONFOGLALÓ MAGYAROK MŰVÉSZETE 147 szablya díszítését a kairói Arab Múzeum 9. századi faragott fa paneljével. A rombikus mezőket alkotó kígyózó indák szervesen kapcsolódnak a félpalmettákkal, ill. palmetta levelekkel (8. kép).134 Ugyanez a díszítés előfordul a kairuani Sidi Okba vagy Nagymecset mimbaijának egyik fa paneljén,13 5 és Ettinghausen nyomán László Gy. is bemutat egy hasonló mustrát egy 10. századi szíriai Korán-díszről.136 A Freer Gallery of Art aranykorsóján látható palmettaháló is jelzi, hogy a fémművességben is megvolt ez a díszítés (6. kép), amely a tarsolylemezek hálómustrájához hasonló. Még meglepőbb azonban a kairuáni Nagymecset, a Sidi Okba mihrabjának márvány burkolata. A faragott márvány paneleket 11. század eleji forrás szerint Bagdadból hozták, a mihrab külső szegélyét borító csempékhez, és a mimbar faragott fa paneljeihez hasonlóan.137 A mecset a 9. század elején épült, de 856-63 között bővítették, díszítették. Valószínűleg ekkor, 862-63-ban került helyére a márvány falborítás. A panelek között van olyan (felülről második sor, bal és jobb 3. panel), amely a nagykörűi veretek mintáját alkalmazza hálóban. A harmadik sor két paneljén pedig ötlevelű palmettákat faragtak rombuszhálóba. Mindegyiknél meglepőbb a felülről második sor bal 2. panelje, amely központos szerkezetű tarsolylemezeink párhuzama (9. kép). A hosszanti tengely első és második harmadán egy-egy előreugró kőrózsa van, ezekből indul ki és tart a sarkok felé a palmetták indája és a levelek minden felületet kitöltő hálója. A szerkesztés itt tapasztalt példái tehát újra kérdésessé teszik a tarsolylemezek tipológiájának eddig felvázolt sémáit. Talán ez az a pillanat, amikor egy műhely mesterei önálló tevékenységbe kezdenek, de egymástól távol levő földrajzi tájakon. Az arabeszk kialakulásának kezdő időpontjában szétvándorolt mesterek önállóan folytatják tevékenységüket, és virágoztatnak fel közös gyökerű, de mégis jól körülhatárolható etnikus csoportokat jellemző műhelyeket. A későbbi időből, a 11. század végéről való egy moszuli mecset lábazati burkolásának kőlapja. Ezen a honfoglalás kori palmettás háló legközvetlenebb párhuzamát láthatjuk (10. kép b).13 8 A honfoglalás kori palmetták legközelebbi, szinte tökéletes párhuzamát azonban a szír keresztény Mar Behnam kolostor ajtókeretén fedeztem fel. A Moszultól DK-re fekvő 13. századi kolostor díszítése keresztény és arab elemeket ötvöz. Az egyik ajtókereten szalagfonattal egymáshoz kapcsolt fülkékben püspökök és „arabeszk díszes keresztek" váltakoznak. Helyesebben a kereszt szárai felfelé pödörödő háromlevelű palmettában végződnek (10. kép a.), melyeknek rokon hazai vál-134 Révész László: A karosi... 19. t.; Strzygowski, Josef: Mschatta II. Kunstwissenschaftliche Untersuchung. Jahrbuch der к. preussischen Kunstsammlungen 25. (1904) 321-22, 94. ábra; Herz, Max: A descriptiv Catalogue of the Objects exhibited in the National Museum of Arab Art. Cairo 1907. 108-109, fig. 25.; Herz Miksa Bey: Az iszlám művészete. In: Beöthy Zsolt szerk. A művészetek története II. Bp. 1907. 127. kép. The Arts of Islam. Hayward Gallery No. 434.; Herzfeld, Ernst: Der Wandschmuck 98. t.; Sourdel-Thomine, Janine - Spuler, Bertold: Die Kunst des Islam. Propyläen Kunstgeschichte 4. Berlin 1973. 236-37. No. 146. a-b. 135 Dimand, Maurice: Studies in Islamic Ornament I. Ars Isl. 4. (1937) 300.: Strzygowski, Josef: Altai-Iran und Völkerwanderung Abb. 166, Abb. 170. IV sor. 136 László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon 63. 33. kép; Ettinghausen, Richard: La peinture arabe. Skira. 1962. 168. 137 Creswell, K. Archibald, Cameron: A Short Account of Early Muslim Architecture. Harmondsworth 1958. 296-9.8. 61. t., 62. t. b. 138 Talbot Rice, David: Die Kunst des Islam Abb. 95.
