Századok – 1998
Közlemények - Mesterházy Károly: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet I/129
148 MESTERHÁZY KÁROLY tozatai a Tiszavasvári Aranykerti táblából vagy az anarcsi korongról jól ismertek.139 A szeldzsuk törökök magukhoz nagyon közelállónak érezték e motívumokat, és meglepő gazdagságban jelentkezik náluk a palmettás díszítés és annak hálós változata is (Sivas, Karaman, Konya stb.).14 0 Az már csak természetes, hogy a végtelen palmettaháló mustráját a bizánci művészet is átvette. A párizsi Chrisostomos-kéziratban a császárnő ruháját háromlevelű palmetták hálója díszíti.14 1 A honfoglalás kori palmetták leveleinek, vagy a szárak belsejében jellegzetes díszítő elem található, egy térkitöltő vonal, melynek végén 1-3 kis köröcske vagy pont van beütve. E motívumra először Hampel hívta fel a figyelmet, a tengely irányjelzőjének tartotta.14 2 Majd Fettich N.,14 3 Alföldi A.14 4 és Fodor I. említette, utóbbi B. Marsak nyomán etnikus szerepet tulajdonítva neki. Marsak és Fodor a későbbiekben is fenntartották nézetüket,14 5 bár V. P. Darkevics14 6 már 1976-ban figyelmeztetett arra, hogy Marsak bizonyos motívumokat abszolutizált. Ilyen a három ponttal lezárt térkitöltő vonal, melyet szogd etnikus jegynek vélt. Ez a motívum valóban rendkívül kedvelt a szaszanida és korai iszlám művészetben. A sima felületek kitöltésére, és így tagolására, a főbb vonalak kiemelésére használták. Ez a vonal előfordulhat magában, és a végén egy vagy három ponttal, köröcskével. Utóbbi esetben a vonal közepénél vagy első harmadának két oldalán vannak a köröcskék. De a pontok és kis körök állhatnak magukban is, hármas vagy többes csoportban is. Az egy ponttal záródó vonal már az astanai (Kelet-Turkesztán) temető egyik sírjában, halotti selyem szemfedő perzsa mintái között is előfordul (7. sz. eleje).14 7 A köröcskével lezárt vonal szív alakú motívumok külső kísérőjeként is előfordul, szintén 7. századi, valószínűleg egyiptomi selymen.14 8 Hasonló szív alakú elemekből alkotott keretben a szív mindkét felében egy-egy vonal végén Khirbat al-Maijarban, stukkó panelen és kőfaragványon is megtaláljuk.14 9 Az oxusi kincs egyik posztszaszanida táljának keretében már a három ponttal díszített változat látható.15 0 Míg az 139 Herzfeld, Ernst: Die Malereien von Samarra 87, Abb. 64.; Dienes István: A Felső-Tisza vidék a X. században, in: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. szerk. Entz Géza. Bp. 1986. 104, 45. kép; Hampel József: Újabb tanulmányok 101. 140 Itzkowitz, Norman: The Ottoman Empire, in: Lewis, Bemard, ed. The World of Islam. London 1976. 287. fig. 7.: Sivas, a Gök medresze minaretjének kőfaragványán levő hálómustra, lábazati kőfaragványok Karamanban, párkányok Konyában stb. 141 Falke, Otto von: Kunstgeschichte der Seidenweberei II. Berlin 1913". Abb. 224. 142 Hampel József: MHK 812.; Uő.: Ornamentika a honfoglalási kor emlékein 112. 143 Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége 74, 70. 144 Alföldi, András: Die Goldkanne von St-Maurice d'Agaune. Zeitschr, für Schweizerische Arch u. Kunstgeschichte 10 (1948-49) 21. 145 Fodor István: Einige Beiträge 66-67.; Uő.: Leletek Magna Hungáriától Etelközig 58.; Uő.: Kiállítási katalógus, Budapest 1996. 33-34.; Marsak, Boris: Sogdijskoje serebro 42, 55. Marsak később megismétli e véleményét, s ezen motívumazonosság alapján kapcsolja össze a szogd és. magyar fémművességet: Silberschätze 52, 99. 146 Darkevic, V P: Hudozestvennij metall Vostoka 62, 87, 91. 147 Benkő Mihály: Halotti maszk és sírobolus. Ant. Tan. 33 (1987-88) 1990. 180. 7. kép 148 Talbot Rice, David: Art of the Byzantine Era. 33, 22. kép: A kölni Szt. Orsolya templom egyik sírjából való selymen, kerek keretben. 149 Hamilton, Roy, William: Khirbat al-Mafjar 212-13, 43. t. 2, 33. t., fig. 156. 160 Dalton, О. M.: The Treasure of the Oxus. London 1926. 66., 40. t.; Barrett, Douglas: Islamic Metalwork in the British Museum. London 1949. 1. t.
