Századok – 1998

Tanulmányok - Miskolczy Ambrus: „Mi a magyar?” Nemzetkarakterológia és nemzeti mitológia válaszútján VI/1263

1298 MISKOLCZY AMBRUS amely az ún. marxizmus magaslatairól ítélkezett, lapos sablonoknak és közhelyeknek az alkalmazásával. A marxista recenzió íratlan aranyszabálya: a marxizmus tanításával felvértezett recenzens, aki nem biztos, hogy bármikor is elmélyült Marx műveiben, valamiféle magasabbrendű lényként oktatja ki a nem-marxistát, a dicséretet pedig valamiféle ideológiai lesajnálással ötvözte, vagy fordítva. Ennek az ideológiai rasszizmusnak a természetrajzát adjaZolnai posthumus munkája, amelynek sajnos legérdekesebb fejezete: , Az ész trónfosztása" hiányzik. Nagyfokú és önmagát megbosszuló ízléstelenségnek bizonyult Zolnai korhoz kötött érvelésében valamiféle fajvédő érvelést láttatni. Martinkó szerint ugyanis: , A német fajelmélet stilisztikája faji vonásokból, faji adottságokból magyarázza a stílus vonásait, Zolnai pedig — a német szellemi behatolás ellen küzdve — beleesik a csapdába: ugyanazon fegyverekkel harcolva a magyar nyelvet glorifikálja, idealizálja, annak felsőbbrendűségét hirdeti más nyelvek rovására. A „Nincs még egy nyelv..." mondatkezdés legalább tízszer fordul elő a műben. E törekvésben bizony gyakran sajátosan magyar stílustörekvésnek állít be olyasmit, ami a világ bármely nyelvére, írójára érvényes (pl. „az újításra, egyéni színre való törekvés".)" Zolnai Béla számára ez lett a nagy alkalom, hogy a fasizmussal kapcsolatos tapasztalatait kamatoztassa: ,Álljunk meg ennél a nem-mindennapi tudós konglomerátumnál és bontsuk alkotó részeire. A következő motívumok vegyülnek benne: a. fejelmélet; b. a német fajelmélet stilisztikája; c. német szellemi behatolás; d. a nyelvek stilisztikai összehasonlítása; e. a magyar nyelv glorifikálása." Mi is ez „a. Fajelmélet? Maga M-A- sem állítja, bár ennek a vádnak hunyori csomagolásába burkolja szavait, hogy a fajelmélet híve vagyok, amely többek között azt terjesztette, hogy van külön keresztény fizika és külön zsidó fizika..." Ki ne értett volna a szóból? Ki ne emlékezett volna, hogy a relativitás elméletet milyen rossz szemmel nézték, vagy az imaginárius számokat, és a genetikát stb. Miben állhatott „a német fajelmélet stilisztikája"? Zolnai Béla megvallja, hogy 1944-ben kézbe vette Edgar Glässer Einführung in die rassenkundliche Sprachforschung, (Heidelberg, 1939) című könyvét. „A könyv bevezetésében a szerző azt a reményét fejezi ki, hogy a nemzeti-szocialista filozófia hamarosan a fakultások királynője lesz az eljövendő Egyetemen... A 11. lapon abbahagytam a könyv olvasását." Az áthallás egyértelmű: ki ne gondolt volna a tudományok tudományára: a marxizmusleninizmusra. A „német szellemi behatolás" vádja szintén szerencsétlen dolog volt. Zolnai Béla emberi nagyságára vallott, hogy nem kérkedett antifasizmusával: „M. A. javamra írja, hogy a német szellemi behatások ellen küzdök. Nem tudok róla, hogy bármiféle szellemi behatolás ellen küzdöttem volna, csupán azért, mert a behatolás a németektől, franciáktól, stb. jött. Olyan szellemi hatás ellen küzdöttem, amely ellenkezett a tudományos meggyőződésemmel. Az hogy nem értettem egyet a hitleri politikával -más lapra tartozik. Tudományban a német és a francia filológia és nem utolsó sorban a magyar filológia hagyományainak és haladásának tanítványa vagyok." Ugyan altkor a régi és avíttnak hitt magyar liberalizmus tanítványa is volt. A stilisztikai mező egyben ideológiai mező is volt számára. Az a nemzeti egység, amelyről Zolnai Béla írt „A magyar stílus"-ban naiv álomnak tűnhetett. 1956 októberi forradalmában vagy lázadásában viszont a nyelv