Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1253 gyobb rész érdekében, az ott elmondottak elfogadhatósága érdekében íródott) első nagyobb része az egységes államot, az egypártrendszert, a vezérelvet magasztalja. A középső fejezet a központi, a regionális és a helyi igazgatás kapcsolódásait fejtegeti. A harmadik fejezet pedig a náci birodalmat dicséri az egységes eljárása miatt. А В fejezet azonban a tényleges helyzettel szemben már jóval kritikusabb. A központi igazgatással foglalkozó első alfejezetében szó esik arról, hogy a birodalmi biztosok és megbízottak számtalan külön megbízással vannak ellátva, miközben a régi klasszikus reszortok minden eresztékükben recsegnek-ropognak, ráadásul sok pártszerv gyámkodik felettük. A bizalmatlanság és a viszálykodás kölcsönös, ezért mielőbb új rendet kellene bevezetni. Már a központi igazgatás tekintélye is kérdésessé vált. Ennek az az oka, hogy a minisztériumi szervezeti szabályzatokban (Ministerialverfassung) teljes összevisszaság van, ami az egymás ellen küzdők, kívülről profitáló elemek számára ideális tevékenységi területet nyújt. Ezért azt javasolja, hogy a központi igazgatást egészében szervezzék újjá, szüntessék meg a párt és állam kettősségéből adódó átfedéseket. Az egész államigazgatást gyökeresen át akaija formálni és csupán hat minisztériumot, főhivatalt hozna létre. (Belügy; külügy; pénzügy; gazdaság és munka; kultúra; végül műszaki és közlekedési ügyek.) Tervezetében javaslatot tesz a főhivatalok felépítésére is. A külügynél — például — öt feladatkör számára gondol szervezetet kialakítani: protokollügyek, gyarmatok, Európa, Ázsia, Amerika. A regionális igazgatásnál Heinze a területek élén álló helytartókat gondolja a hatalom egyetlen letéteményesének.12 7 Azzal a korlátozással, hogy csak azokon a helyeken, ahol a lakosság német vagy akként kezelhető. A sebesült SS csapattiszt fejében — nem úgy mint Albrecht Haushofernél — fel sem rémlik a történelmi szerencse forgandósága. О sem gondolkodott másként, mint rengeteg más társa, akik úgy vélték, hogy sok évszázados jövő előtt álló birodalom katonái. Ezért már az is bizonyos distinkcióra vall, hogy Heinze a jövőben — amikor már számos „germán néprész" a Birodalomhoz csatlakozott — birodalmi tartományokká szervezné ezeket a területek és élükre kormányzókat állítana. Mindezt annak érdekében tenné, hogy ezeknek a ,,testvérnépeknek"(sic!) a büszkeségét ne sértsék. A német Svájc, Hollandia, Flandria kapná meg ezt a rangot - amennyiben a Birodalom ezen egykori területei az ismételt csatlakozás mellett vannak, teszi hozzá szintén szokatlan engedékenységre vallóan. A regionális igazgatás említett két típusán túl a „szláv néptestek" számára szükség lesz harmadik típusú igazgatásra is. Főleg a korábbi orosz területről van itt szó, ezek birodalmi kormányzóságok lesznek és élükön kormányzók állnak majd. Az idegen kifejezésre12 8 — így Heinze — azért van szükség, hogy kifejezze: a „néptalaj" egészében vagy túlnyomó többségében nem német, a terület a Birodalom előterülete.12 9 127 Mivel tudja, hogy a háború alatt ilyen átrendeződés elképzelhetetlen, ezért a háború befejeztével véli javaslatát keresztülvihetőnek. 128 Ti. Reichsgouvernement és Reichsgouverneur. 129 Javaslatát Heinze nyelvileg és politikailag is jobbnak gondolja, mint az akkortájt a megszállt szovjet területekre alkalmazott rendőrkapitányságok (Kommissariat) rendszerét. Ez a kifejezés ugyanis — úgymond — nem fejezi ki annak szükségességét, hogy rövidebb vagy hosszabb időn belül ezeknek az előfoldeknek nagyobb egységeit kell létrehozni.
