Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
1250 PRITZ PÁL A kMügymmisztériumnak a jövőben erre fokozott mértékben kell majd figyelnie, annak ellenére is, hogy a népek közötti kapcsolatok zöme a jövőben nem az államközi jogi normák között zajlik majd.11 6 Attól függően, hogy milyen mértékben függnek majd a Birodalomtól, a jogászprofesszor az európai népek számára hat kategóriát állított fel. Az elsőbe azokat a nem német népeket (vagy néprészeket) sorolta, amelynek gyermekei már most is a Birodalomhoz tartoznak vagy oda tartoznak majd.11 7 A másodikba — egyedül Európában 200 milliónyi népességgel — azok sorolódtak, akiket tartósan a Birodalom igazgat vagy pedig teljes igazgatási felügyeletet gyakorol felettük.11 8 A harmadik, negyedik és (feltehetőleg) az ötödik kategóriába olyan népek tartoztak volna, akik ugyan megőrzik külön államiságukat, de „természetesen" a Birodalomtól erősen függő státuszuk van.11 9 Az osztályzás legvégére a le nem telepedett népek /kaukázusiak, tatárok, türkök, zsidók(!)/ kerültek.12 0 A népek közötti új rend vázolását Hassellblatt azzal kezdi, hogy hatalmi térségében a Birodalomnak a népek olvasztó tégelyévé kell válnia. Ennek az az oka, hogy az idegen népek nem akaiják maguktól követni a Birodalmat. Azt is sajnálattal állapítja meg, hogy kicsiny a Birodalommal rokon népek száma, ráadásul az ő beállítódásuk is az időtől függ - magyarán szólva idővel ellenségessé válhatnak, hiszen —fuzi hozzá lakonikusan — „a népek soha sem hálásak' '. Ezért az új rend felépítésének sürgető feladata, hogy a hatalmas keleti térséget ne csupán saját erővel igazgassák és uralják, hanem az azokat elválasztó erők segítségével is. Vagyis az „új rend" a divide et impera ősrégi módszerének alkalmazásával épül a balti professzor fejében. 116 Ezzel Hassellblatt a külügyminisztériumnak új profilt ad, bizonyos fokig belügyminisztériummá teszi. A professzor azonban nyílván tisztában volt azzal, hogy a népek közötti kapcsolatok bármennyire is „forradalminak" gondolt átalakulása nem vezethet oda, hogy a Birodalomba bekebelezett népekkel való kapcsolatokat a hagyományos belügyi szervezettel végeztesse. Ezért volt szüksége a külügyminisztérium feladatkörének átformálására. - Emlékirata vége táján ismét visszatér a kérdésre és ott ezt részletesen kifejti. A bekebelezett népek igazgatása csak látszólag jelenti a velük való kapcsolatok ápolása külügyi, külpolitikai jellegének a megszűnését, belpolitikaivá válását, a nemzetközi jogi sík csak látszólag vált át kisebbségjogira. A bel- és a külpolitikáról való hagyományos gondolkodás már nem alkalmas az újtípusú kapcsolatok ápolására. A hatalmas birodalmon belüli szövevényes kapcsolatok intézése új típusú külügyi igazgatást igényel. Ezt a tevékenységet Hassellblatt néppolitikának (Völkerpolitik) nevezi. Vitelére a külügyminisztérium Németország-referatúráját tartja alkalmasnak. Joggal feltételezhető, hogy a részleg munkáját közelről ismerhette, javaslatának megfogalmazásában saját — bizonyára kedvező — tapasztalatai játszhattak szerepet. Uo. E 653090-653091. 117 Az I. sz. tábla mutatta, hogy kikről is van szó tulajdonképpen, ám — mint korábban utaltunk rá —, ezek a mellékletek nincsenek az összefoglalás mellett. Az azonban kiderül, hogy „legalább" 10 millió emberről lett volna szó, akikhez ráadásul „több milliónyi" külföldi és „állam nélküli elemek" is jöttek volna. Uo. E 653087. 118 Érdemes megemlíteni, hogy Karl Ritternek, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének 1940. június elején kidolgozott tervezete is 200 milliós térségről szól, igaz, ő nem a politika, hanem a gazdaság által szervezett erőtérre gondol. Ld. Pritz 1997, 172-174. 119 A harmadik kategóriába a gyámságot „élvező" államok kerültek. Itt a szerző konkrétan megemlíti Szlovákiát, Norvégiát és Szerbiát (ez utóbbi helyzetét még külön bonyolította az Olaszországgal, Horvátországgal és Görögországgal való viszonya). A negyedik csoportba a Birodalomtól „csupán" függő státuszú országok soroltattak, és konkrétan Románia neveztetik meg. Az ötödik kategória helyzetét azért nehéz meghatározni, mert ide az „egyéb" népek kerültek. Nem sokakról lehetett szó, mert teljes létszámukat a derék emlékiratszerző „kereken" 10 millió főben jelöli meg. 120 Uo. E 653087.
