Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
1242 PRITZ PÁL életszínvonalát is fel kell emelni,8 8 ezért a feltétlen szükséges igények kielégítésén — világosabban szólva az ottani népek kizsákmányolásán — túlmenően az Európán kívüli országokkal kereskedni is kell. Magának a harmadik nagy kérdésnek a felvetése — ti., hogy a háború utáni Németországnak önellátásra kell-e berendezkednie vagy sem — Funk meglátása szerint a fentiekből adódóan felesleges, elhibázott. A megoldás ugyanis az, hogy Nagy-Németország szabadsága érdekében el kell érni a tengeren túli piacoktól való függetlenséget. Tehát Németországnak addig a pontig kell önellátónak lennie, ameddig azt katonai érdeke, háborús felkészültsége igényli. A tengeren túli országokkal való kereskedelemnek olyan igényeket kell szolgálnia, amelyek a hadigazdasági igényeken kívül esnek. Röviden szólva ezért Funk szerint nem úgy merül fel a kérdés, hogy autarchia vagy export, hanem úgy, hogy egyszerre van szükség önellátásra és exportra. Három nappal később Funk a külföldi és a német sajtó munkatársai előtt tartott beszédet.89 Elöljáróban arról szólt, hogy a nemzetiszocialista gazdaságpolitikát sohasem a vaskalapos dogmatizmus, hanem a mindenkor legcélszerűbb módszerek alkalmazása vezérli. Az új gazdasági rend természetes adottságokra épül, minthogy Németország és az európai országok közötti gazdasági együttműködés természetes alapjai adottak. Amikor Funk látszólag nyíltan arról beszélt, hogy a háború mélyreható változásokat eredményez majd az európai gazdaságban, mert Németország és Olaszország együttműködése szabja meg Európa újjáépítését, akkor ezek a szavak nyilvánvalóan inkább csupán Rómának szóltak, és semmiképpen sem a tényleges német törekvéseket fejezték ki, mint ahogy a vezető munkatársak előtt napokkal korábban tartott — részletesen ismertetett-elemzett — beszédben sem volt semmiféle utalás az olaszokkal való együttműködés fontosságára. Am amikor a gazdasági miniszter azt fejtegette, hogy a háboiü győzelmes befejezése után azokat a módszereket fogják majd általánossá tenni, amelyeket a háború előtt és alatt a német gazdaságban oly sikeresen alkalmaztak, és hogy a háború után sem engednek majd teret „az erők szabad játékának", vagyis nem térnek vissza a liberális piacgazdasághoz, akkor a valódi törekvéseknek adott hangot, hiszen szinte szó szerint a zárt ajtók mögött elhangzott szavait ismételte meg. A valutakérdésről szólván csupán halványan érzékeltette, hogy az nem elvi, hanem inkább pénztechnikai kérdés, azt viszont világos határozottsággal leszögezte, hogy a német márka lesz Európa meghatározó fizetőeszköze. Aki valamelyest is ismerte a náci Németországot, annak nem volt oka meglepődni azon, hogy Funk kendőzetlenül megmondta: nem fognak a háború után sem visszatérni a szabad pénz- és devizaforgalomhoz, ellenben annak kinyilvánítása, hogy sem valuta- sem pedig vámuniót nem akarnak, az már meglehetős feltűnést kelthetett.90 Aki pedig tisztában volt azzal, 88 A német historiográfiában újabban Rainer Zitelmann ír nagy nyomatékkal arról, hogy Hitler háborús céljai között a német kétkezi dolgozók életszínvonalának felemelése fontos célkitűzés volt. Ld. Rainer Zitelmann: Zur Begründung des 'Lebensraum'-Motivs in Hitlers Weltanschauung. In: Michalka 1989, 551-567. 89 BA R 43 II 311, E 518704-518709. 90 Azt viszont már bölcsen elhallgatta, hogy ezt azért nem szorgalmazzák, mert — mint munkatársai előtt nyíltan kifejtette — nem áll érdekükben a németországinál alacsonyabb életszínvonallal rendelkező országok fejlesztéséért áldozatokat vállalni. Az életszínvonal általános európai emelésének igényét majd csak a beszéde végén hirdeti meg, ahol annak inkább csupán propagandaíze van. Ld. ezt később.
