Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1243 hogy a klíringelszámolás mily kedvező pozíciót jelent Németország számára gazdasági partnereivel szemben,9 1 az a jövőt illetően is illúziómentesen értékelhette a Funk által rajzolt perspektívát: a valutaviszonyok bizonyos javítása a klíringrendszer alapján képzelhető el. A kétoldalú kliringegyezményekből akart Funk többoldalú klringegyezményrendszert formálni. Nem tagadván a klíringelszámolásból adódó gondokat, azt sugallta, hogy központi kliringhivatal felállítása révén a rendszert tökéletesíteni lehet. Az autarchia kérdésében sem tért el Funk a vezető munkatársai előtt korábban kifejtettektől. „Egyáltalán nem gondolunk arra, hogy Nagy-Németországot és Európát teljes mértékben önellátóvá tegyük" - mondotta, de arra már felettébb ügyelt, hogy az önellátás és külkereskedelem kapcsolatáról kifejtetteket ne a „háborús felkészültség", „katonai érdek", „hadigazdaság" kulcsfogalmakkal magyarázza. E fogalmak helyett inkább a fennkölten hangzó függetlenség kifejezéssel operált, arról beszélvén, hogy addig a pontig kell az önellátást megoldani, ameddig a Birodalom által uralt gazdasági térség más térségektől való függetlensége azt indokolja.92 Aligha tagadható, hogy a két megfogalmazás tartalma között nincs eltérés, a mondanivaló megjelenítése ellenben kétségkívül egészen más...9 3 Ezt a békességes tónust Funk még azáltal is fokozta, hogy az „új Európa" áruszállításait konkrétan is taglalni kezdte, amivel természetesen azt a benyomást keltette, hogy a pillanatnyi háborús cselekmények befejeztével Németország újabb agresszív lépéseire nem kell a világnak számítania. Az Oroszországnak nevezett Szovjetunió a jövőben a jelenleginél is sokkal nagyobb mértékben szállít majd nyersanyagot a Birodalomba és ugyanakkor mind több német készárut vesz majd fel. Az Észak-Amerikai Egyesült Államokkal való német kereskedelem az amerikaiaktól függ. Nem kevés német gőggel azt állítja, hogy az USA-nak — ha a világgazdaság folyamatos fejlődéséhez hozzá akar járulni—fel kell adnia azt a törekvését, hogy a világ legnagyobb hitelezője és egyben a legnagyobb exportáló legyen.94 Az USA gazdaságával való „törődést" Funk az autarchia szempontjából is folytatja annak a véleményének adván hangot, hogy annak nincsenek meg a gazdasági feltételei. Ebben az összefüggésben már teljesen feledi az autarchia kapcsán német szempontból kidolgozott különbségtevést. Sokkal inkább az érződik, hogy a nagyha-91 Magyar vonatkozásaira ld. Berend-Ránki 1960, 145-178. 92 BA R 43 II 311, E 518705. 93 A tényleges valósághoz csak annyiban közeledett a miniszter, amennyiben arról beszélt: mindig arra kell ügyelniük, hogy háborús időkben a nagynémet gazdasági térség ne kerüljön olyan hatalmaktól függő helyzetbe, amelyekre Németországnak nincs befolyása. Ez azonban semmiképpen sem autarchia — tiltakozik az esetleg felmerülő gyanúval szemben —, hanem olyan politikai doktrínája a gazdaságnak, amely az export számára nagy mozgásteret nyit, és ez az exporttevékenység a háború után még tetemesen nagyobbodni fog. Uo. E 518706 94 Funk azért is megbírálta az észak-amerikai birodalmat, mert ott halmozódik fel a világ arany kincsének a túlnyomó hányada. „Nem lehet tudni, hogy mi legyen ezzel — mondja, mintha a tengeren túli riválist emiatt valami nagy veszedelem fenyegetné —, ez ellenben (fűzi hozzá nagyvonalúan) nem is Németország gondja." Csak azt lehet abszolút biztonsággal mondani, hogy a jövőben az európai valuták alapjaként az arany — állítja lényegében helyesen, ám egyben nem csekély leegyszerűsítéssel — semmiféle szerepet nem játszik. Uo. Júniusban a nemzetközi valuta- és pénzpolitika neuralgikus kérdéseit érintő beszédében sem rejtette véka alá Funk, hogy a birodalmi márka nem az aranyalapra, hanem egyedül a győztes Németország tényleges hatalmára fog épülni. A hosszú távra biztos márkakurzus — mondja ekkor is — hatalmas kereskedelmi és hitelexpanziót vezet majd be. Idézi: Giordano 1991, 232.
