Századok – 1998

Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213

NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1241 országok között lehet eredményes. A dél-kelet-európai térség viszont nem ilyen, következőleg Funk arról is beszél, hogy egyáltalán nem német érdek ezen a területen a németországihoz hasonló életszínvonalat bevezetni. Ha ez bekövetkezne, akkor az az ottani gazdaság teljesítőképességét rontaná.87 Az elméleti bölcselkedésekkel szemben a gazdasági miniszter „gyakorlatiasan" nézi a dolgokat, és ezért a háború utáni helyzetre készülve azt mondja, hogy akkor majd azonnali, később pedig végleges intézkedéseket kell hozni. A tervezés nehézségét egyrészt abban látja, hogy Hitler céljai és döntései még nem ismertek, valamint nincs vége az Anglia elleni háborúnak. Ezért nem lehet tudni — sajnálkozik —. hogy az angol birodalom és annak gazdasági befolyása milyen mértékben marad meg. A tervezet kidolgozói számára így azt sugallja, hogy az angol gazdaság valamilyen formában megmarad, és legalább is Európán kívül befolyásos lesz. „Ha ez a feltevés megváltozik — fűzi hozzá óvatosan, és egyben tükrözve azt is, hogy minden viszonylagos józansága mellett maga sem tartotta kizártnak az angol világbirodalom leverését vagy legalább is súlyos vereségét — akkor adott esetben más javaslatokat is ki kell dolgozni." A másik nagy — és saját felfogása szerint leglényegesebb — elméleti kérdéskör, amelyet a gazdasági miniszter exponálandónak tart, az a szükségletek rangsorolása. „Az a legnagyobb gond — mondja —, hogy a háború befejezése után azonnal nem tudjuk az európai népek minden igényét kielégíteni." Nyersanyag, élelmezési és takarmányozási problémák lesznek. Az előző témakör kapcsán említett azonnali intézkedéseknek éppen az lesz a céljuk, hogy ezeket a nehézségeket áthidalják. Ha gyors eredményt érnek el, akkor a mostani megszorító előírásokon enyhíteni lehet. A tervezés fő feladata, hogy a gazdasági szükségletek szilárd rangsorát állapítsák meg. Ha viszont engednek a gazdasági kívánságoknak és hagyják, hogy egymással konkuráljanak, akkor olyan feszültségek keletkeznek, mint amit 1938-ban, 1939 első felében tapasztalhattak. Tévedés lenne az gondolni — folytatja —, hogy a háború után a hadiiparnak nem lesz feladata. Németországnak adott szinten meg kell őriznie katonai erejét és ez tetemes igényeket támaszt a hadiiparral szemben. A háborús kiadások csökkenni fognak, de további megkönnyebbüléssel nem lehet számítani. Az emelkedett hangvételű, az európai népek számára kecsegtető jövőt ígérő idézet után ezt csak úgy lehet érteni, hogy az európai népek érdekeivel való törődésnek Funk gondolkodásában is csak igen súlyos korlátok között volt helye. Az európai népek és a Birodalom közötti jövőbeni kapcsolatról vallott igazi nézetét a miniszter ebben az összefüggésben fogalmazza meg abszolút egyértelműen: „Németországnak most megvan a politikai hatalma, hogy a gazdaság újjárendezését saját igényei szerint valósítsa meg... Az európai országok gazdaságának igényeinkhez kell igazodnia". A hagyományos német imperialista felfogásnak megfelelően Funk ezután azt is leszögezi, hogy az európai térség így sem képes az összes német igényt kielégíteni, ezért afrikai és ázsiai gyarmatokra lesz szükség. Németország — vallja — csak így nyerheti vissza gazdasági szabadságát. Mivel azonban a gazdasági szabadság visszanyerésén túl — úgymond Hitler külön céljának megfelelően — a német dolgozók 87

Ismeretes, hogy a német geopolitikai gondolkodás Magyarország helyét Dél-Kelet-Európában jelölte meg. Ezen összefüggés alapján valószínű, hogy Punk Magyarországot sem tartotta alkalmasnak a Németországgal kötendő vám- és valutaunióra.