Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1233 Best három hónapig dolgozik a központban, majd november elején Dániába kapja az említett kinevezését.6 6 Ott valóban mintaprotektorátust akart szervezni, tehát a lehető legkevesebb erőszakkal a legnagyobb hatékonyságot akarta elérni. A-mikor azonban a helyzet válságosra fordult, akkor Bestnek semmifajta aggálya nem volt a durva módszerek igénybe vételétől. Más dolog, hogy ügyes emberként a háború után a tényeket mindig úgy csoportosította, hogy az összkép számára kedvező legyen... A hetvenes évektől újból és újból igyekeztek perbe fogni viselt dolgaiért, leginkább a lengyel zsidók elpusztításában vitt szerepéért. Akkor is bírósági eljárás alatt állt, amikor 1989-ben utolérte a halál. Werner Best „új Európája" Best felfogása szerint az ellenfeleket a harc talán a legmagasabb rangú közösségbe emeli. „Ezért — írta már egy 1930-ban megjelent tanulmányában — az ellenfelek közötti lovagiasság az emberek közötti kapcsolat legmagasabb formája' '. Nézete szerint a meghatározás az emberi élet minden szféráját — a szerelmet és a barátságot is — átfogja. Valószínűleg ezért is volt azon az állásponton, hogy nincs a harc felett álló „abszolút" jog. A jogon ő a harcolók közötti vita mindenkori állásának jelzését értette, így érthető, hogy nem is vélte tartós valaminek, hanem — mivel a harc soha nem fejeződik be — olyasminek, ami csupán a harc pillanatnyi állását írja le. Kiváltképpen vonatkoztatta ezt a felfogását a nemzetközi jogra. A nemzetközi jog — hirdette nem éppen alaptalanul, ám nem lényegtelen különbségeket összemosva — mindig a legutóbbi háború befejezése utáni erőviszonyok rögzítését jelenti. Ebből következően Best nem látott különbséget a versailles-i békeszerződés és a Kellog-Briand paktum között: mindkettőben Németország alávetettségének kifejeződését fedezte fel. Holott nyilvánvaló: míg az előbbi valóban nyers brutalizmussal fejezi ki az első világháborút megnyerő nagyhatalmak bosszúvágyát, s ekképpen a legyőzöttek—első helyen valóban Németország — megalázását, addig a Kellog-Briand paktum megkötése már nem a világháború utáni erőviszonyokat, hanem éppen azok eltolódását tükrözi, hiszen a paktummal nem a status quo mindenáron való védelmezését, hanem a béke megvédését akarták elérni. A paktum így nem lényegtelen módosítások lehetőségét is magában rejtette. A harmincas évek eseményei, Németország békés eszközökkel kivívott sikerei — más, itt nem tárgyalandó összefüggéseken túl — ezt is igazolják. Best felfogása egyébként egyáltalán nem volt elszigetelt, hanem abban kifejeződésre jutott a korszak híres-neves jogászprofesszorának, Carl Schmittnek a politikáról alkotott nézete is. A fogalmak értelmezésének azért tulajdonított Schmitt különösen nagy jelentőséget, mert — figyelmeztetett — egy nép akkor válik végleg legyőzötté, ha olyan „idegen" szavaknak, kifejezéseknek, mint ,jog", főleg „nemzetközi jog" aláveti magát. Ezért Best a népek jogaként értelmezett nemzetközi jognak olyan tartalmat adott, amely az emberiség általános céljaihoz való kötődést elvetette és az államok, illetve népek közötti kapcsolatokban csak az érdekek és a hatalom kifejeződését látta.67 léseibe belehalt, ám akkorra már Himmler is óvatossá vált Besttel szemben. Jobb — gondolhatta —, ha Kaltenbrunnert és nem a túl sokat tudó Bestet teszi Heydrich helyére. 66 Gyors áthelyezésének általunk vélt okára ld. az előző fejezet végén írottakat. 67 Herbert 1996, 98.
