Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
1216 PRITZ PÁL az asszonyoknak férjük ellátása érdekében vállalt küldetését, hogy azok ezáltal is képesek legyenek szellemi és testi erejüket, életörömüket megőrizni. Be akarták mutatni a háború okozta lelki kihívásokat, az otthonokat fenyegető bombázásokat. A tematika azonban nem ezekkel a komor életképekkel, hanem a még ilyen körülmények között is ápolt nő bemutatásával zárul.8 E részletes és meglehetősen életszerű tartalmi ismertetés nyomán a témakatalógus az átfogó célokat taglalja. E szerint nem kevesebbre vállalkoztak volna, mint arra, hogy az amerikai hallgatókban megértést ébresszenek a tengelyhatalmak és szövetségeseik háborús és békecéljai iránt. Az „új Európa" kialakulását feltartóztathatatlan folyamatnak akarták láttatni, amelybe Washington az amerikai nép feje felett erőszakosan akar beavatkozni. A jenkiket — így — be akarták avatni abba a hallatlan úttörő munkába, amely Európában, szerintük, akkoron folyt. Bepillantást kívántak nyújtani az európai népcsalád együttműködésébe a kereskedelem és az ipar, a vám és a szállítás, a mezőgazdaság, a munkára vezénylés, a tudomány, művészet és a nevelés területén.9 Az Új Európához vezető út látható eredményeiről — nem a háborúról — akartak beszélni,1 0 tehát a már „beérett vagy beérő gyümölcsökről". Az „Európai órát" nem fenyegető kézújjal megtartott iskolai tanórának képzelték el, hanem olyannak, amely humorral átélt tárgyilagossággal hat, figyelmet fordít az amerikaiak érdeklődésére, előképzettségére és mentalitására.1 1 Nem kétséges, hogy a tervezetet képzett propaganda-szakember készítette. Mivel azonban a sugallt és a tényleges kép között sok helyütt szakadéknyi távolság tátongott, ezért Ribbentropot nem csupán az a szándék hajthatta a betiltásnál, hogy tárcája nehogy kompromittálódjék az adások kiváltotta esetleges komplikációk miatt, hanem annak mérlegelése is, hogy nincs az a propaganda, amely képes lenne a valamelyest is tájékozott hallgató előtt eltakarni a nemzetiszocialisták által uralt Európa tényleges helyzetét és (győzelmük esetén) valószínű jövőjét. A tiltás indoklásaképpen az az érv került első helyre, hogy az Európa különböző országaiból megszólaltatni tervezett prominens személyiségek — még ha gazdasági vagy kulturális kérdéseket taglalnak is csupán — szükségszerűen érinteni fognak politikai vonatkozásokat is, és ezek tetemes külpolitikai nehézségekhez vezetnek. Konkrétan az olasz-francia és a magyar-román viszony merült fel ilyen gondként. Valószínűleg azért, hogy elvegyék a döntés személyes jellegét, a rádiópolitikai osztály vezetője azt az utasítást kapta, a Birodalmi Rádió Társaságnál Ribbentrop nevét ne említse, hanem általában a külügyminisztériumra hivatkozzon. Nagyon sovány kárpótlásként az ügyben eljáró Martin Luther helyettes államtitkár azt javasolta külügyminiszterének: „Európai óra" elnevezéssel közös német-olasz műsor legyen. Ribbentrop óvatosságára jellemző, hogy kizárólag kulturális tartalommal és számos kikötéssel engedélyezte a műsort: a javaslatot kizárólag a minisztérium illetékes osztálya 8 PA AA, Handakten Luther, 14. köt. 241-243. 9 A témakatalógus előző része ennek részletes ábrázolására volt hivatott. 10 A részletes ábrázolás ezt nagyjában-egészében alátámasztja, ám értelemszerűen a háborús tematikának itt-ott mégis be kellett szűrődnie az összképbe. 11 PA AA, Handakten Luther, 14. köt. 244. (A témakatalógus ezen második részét facsimilében közli: Neulen 1987, 32.)
