Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1217 dolgozhatja ki, azt neki kell bemutatnia, ő pedig az általa vezetett Európa-bizottságnak tervezte benyújtani a kockázatmentesre silányított programot.1 2 Nem sokkal ezután a Hitler-Jugend akciója okozott gondot a hivatásos diplomatáknak. 1942 tavaszán ugyanis Baldur von Schirach megnyerte Mussolini egyetértését Európai Ifjúsági Szövetség létrehozásához, s július 5-én Weimarban valóban deklarálták a szervezet megalakulását. A német ifjúsági vezetők közvetlen kapcsolatba léptek a külföldi hatóságokkal, s a diplomaták emiatt joggal orroltak meg, az olaszokat azzal bosszantották, hogy a helyek elosztásánál nem tartották be a paritás elveit, ráadásul magukra vonták Goebbels csípősen lekezelő haragját is. Mégis 1942. szeptember 14-18. között Bécsben 14 ifjúsági szervezet részvételével sikerült az első rendezvényt megtartaniuk.13 A találkozónak nemcsak az volt az érdekessége, hogy a bécsiek „Baldur gyermekfesztiváljának" csúfolták, hanem sokkal inkább az, hogy megnyitó beszédében Schirach nem a német fölény pozíciójából szónokolt. Bár tartotta magát ahhoz a nemzetiszocialista alapelvhez, amely mindenféle páneurópai gondolatot elutasított, ám ennek ismételt deklarálását a nemzetileg önálló és néptudatos diákszervezetek szükségességéből vezette le, és az európai összetartozás tudatának alapzatát is a nemzeti önállóságban láttatta. így azt is kategorikusan leszögezte, hogy az Európai Ifjúsági Szövetség ezen jellege kizár bármiféle beavatkozást az egyes ifjúsági szervezetek belső viszonyaiba. „Aki nemzetével szemben hűségesen, lelkiismeretesen és bátran teljesíti kötelességét, az ezáltal az európai közösség feltételét alkotja meg, amelynek csak akkor lehet értéke, ha egyes tagjai népüknek nemzeti reprezentánsai". E gondolatmenet kizárt mindenfajta német predominanciát, s így logikusan — bár a demokrácia gondolatának tett oldalvágáson keresztül14 — vezetett el annak kimondásához is, hogy az egyes ifjúsági szervezetek súlya független tagságának létszámától. És, hogy semmi félreértés ne essék, ehhez azt is hozzáfűzte: „Ebben a testületben minden diáknak, akit meghívtunk, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy néphez tartozik, helye és szavazata van."1 5 Az egyenrangúságnak az a szemmel láthatólag nem megtévesztő jelleggel, hanem komolyan gondolt volta lehetett a döntő oka annak, hogy a szervezet működését megbénították. Be nem tilthatták, hiszen abból botrány származott volna, ország-világ előtt ismét megmutatkozik, hogy a ködösen megfogalmazott szép jelszavak semmit sem érnek, ám mindent megtettek annak érdekében, hogy ne működjön. így azután Schirach hiába jelentette be megnyitó beszédében, 12 Neulen 1987, 5. sz. A fentiekhez még azt is hozzá kell fűzni, hogy ez az Európa-bizottság valójában nem működött, létrehozásának körülményei is homályba vesznek. Ld. erre még a később írottakat. 13 A rendezvényen magyar küldöttség is — élén Béldy Alajossal, a Ifjúság Honvédelmi Nevelésének Országos Vezetőjével — résztvett. (Tilkovszky Lóránt lektori véleménye alapján.) 14 Erre feltehetőleg azért volt szükség, mert a megjelent szervezetek között komoly demokratikus hagyományokkal rendelkező nemzetek fiai is voltak, akiknek hazájában néhány esztendővel korábban még a demokrácia dicsérete és nem leszólása volt szokásos. Azután ott voltak az olasz balillák, a magyar leventék és más hasonló ifjúsági szervezetek, amelyek esetében ugyan természetesen a totalitáriánus eszmének a jelenléte is (ilyen vagy olyan mértékben) kimutatható volt, ám amelyek esetében mindemellett a valláserkölcsi nevelésnek, a politikai katolicizmusnak is megvolt a maga befolyása. A totális rendszerek természetrajzához hozzátartozik a demokrácia — mint ősellenség — túldimenzionálása, minden olyan eszmének és politikai törekvésnek „demokratikusként" történő megbélyegzése, amelyeknek valójában semmiféle kapcsolatuk nem volt a politikai demokráciával. 15 Lipgens 1985, 22. sz. és Neulen 1987, 7. sz. (102-103.)
