Századok – 1998

Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213

NÉMET TERVEK AZ „ÚJ EURÓPA" LÉTREHOZÁSÁRA 1215 melyek a divattendenciák? Mit sportol, hogyan szórakozik? Például párizsi hangulatjelentést sugároznak. Milyen az utcakép, mi újság a Bois-ban, a piacokon? A hiányzó taxi. Mi van az ismert üzletek kirakataiban? Hol löncsölnek, hol vacsoráznak az emberek? Éttermek, kávéházak, bisztrók, bárok. A lakosság viszonya a megszálló csapatokhoz. Mit nyújt az Operaház, mit játszanak a színházak, a mozik, mi van a kabarékban, varietékben és az ismert szórakozóhelyeken? Mi van a kiállítótermekben, mire kíváncsiak az emberek? A második blokk az „új Európa" vezető képviselőit akarta a hallgatókhoz közel hozni. Részleteket kívántak bemutatni életükből azzal a céllal, hogy érzékeltessék: miképpen élnek, dolgoznak, hogyan lettek sikeresek? A harmadik témakör a gazdasággal foglalkozott volna. Itt első helyre az államközi kereskedelmi szerződések és klíringmegállapodások értékének bemutatását akarták állítani. Például a bolgár-német árucserét, annak a partnerek szempontjából való jelentőségét tervezték bemutatni. A programban szerepelt az ipari és mezőgazdasági téren kialakult államközi együttműködés, a szakemberek és tapasztalatok cseréjének bemutatása. Szóltak volna az új nyersanyagokról, azok feldolgozásáról és termeléséről, a fogyasztási javak termelésének növekedéséről.6

A mezőgazdaság modernizálódása, trágyázó szerek, új kutatási eredmények, szaktanácsadás, átképzés, utánpótlásnevelés, az ipar javuló munkakörülményei, az áruforgalom, a vámügyek és a postaforgalom összehangolásának témakörei tették volna még tartalmasabbá a hallgatókban kialakítandó képet. A negyedik témakört a művészeteknek szentelték. A zenei élet terén az államnak a zenei képzésben játszott szerepére került a hangsúly. Versenyek és mesteriskolák bemutatása, kiemelkedő művészek vendégjátékának közvetítése, Európa-turnéi szerepeltek még a programban. A festészetről és szobrászatról a nemzeti és államközi kiállításokról szóló tudósításokkal, a közvéleményben és a sajtóban keltett visszhangjuk bemutatásával akartak szólni.7 Az ötödik és hatodik témakör a tudománynak, illetve a nevelésnek jutott. Az előbbinél első helyre a tudósképzést helyezték, majd a nemzetközileg ismert tudósok teljesítményének bemutatására akartak sort keríteni. Vajon Európában csak a háború szolgálatában folynak kutatások - kérdezték költői módon és ezután rögtön a rák-és tuberkulóziskutatásról akartak szólni. Nem kétséges, hogy milyen célzattal. A nevelésügyben a népiskolától az egyetemig mindent be akartak mutatni. Az állami támogatás fontossága itt is kiemelt helyet kapott. A továbbképzési programok bemutatása a munkásoktól a diplomásokig szerepelt a tervekben. A diákcserékről szóló tudósításokkal szintén az európai egység eszméjét akarták sugározni. A programot az európai asszonysors — a gyermekápolás gondjai, háztartási teendők — zárta, szintén kívántak foglalkozni az áruhiány, bevásárlás okozta nehézségekkel, dicsérni a tartalékolás művészetét, a háborús viszonyokhoz történő alkalmazkodási képességet. Érinteni kívánták — nyílván a középosztályhoz szóló üzenettel — a háztartásban foglalkoztatottak alkalmazásának problémáit. Méltatni kívánták 6 Ezen a ponton a tervezett propaganda erősebbé vált volna, mert — nem említve persze, hogy a nagy munkanélküliséget a hadiipar növekedése szívta fel — a munkanélküliség csökkenése, a nagyobb vásárlóerő és a magasabb életszínvonal közötti kapcsolatot akarták ábrázolni. 7 Hasonló megközelítésben tárgyalták volna az irodalmi és színházi életet is.