Századok – 1998
Tanulmányok - Pritz Pál: „Új Európa” Német propaganda és béketervek - Sztálingrád előtt VI/1213
1214 PRITZ PÁL lin-Róma-Moszkva-Tokió együttműködésére. Negatív értelemben viszont annál többször. A becsvágy tehát arra szorítkozott, hogy lehetőleg minden olyan törekvésnek útját állják, amelyek a külügyminisztérium nélkül, esetleg kifejezetten annak megkerülésével akartak valamit tenni az „új Európa" megvalósításáért.2 Valami ilyesmi történt a Rádióban „Európai óra" címmel tervezett adássorozattal is.3 A Birodalmi Rádiótársaság 1942 márciusában — Ribbentrop tudta nélkül, de a külügyminisztérium rádiópolitikai osztályával karöltve — azt tervezte, hogy hetente egy alkalommal olyan sorozatot indít, amely „a jövendő Európa új arcát" az összes USA-ban is hallható, Európában rendelkezésükre álló rövidhullámú adón keresztül propagandacélzattal bemutatja. A Wilhelmstrasse rádiópolitikai osztályának 1942. március 24-i tárgyba vágó feljegyzése ugyan hangsúlyozza, hogy az adás keretében el kell kerülni mindent, amely a jövőbeni Európára vonatkozóan prognózist közöl, de nem rejti véka alá, hogy magával az alapgondolattal szolidáris. Az említett feljegyzés kiemeli, hogy a vállalkozás összeurópai jellege már a technikai koordinációban is megmutatkozik, tehát együttműködnek a különböző országok, főleg Olaszország rövidhullámú adóival. (Illetékes olasz helyekkel már meg is beszélték a kérdést.) Napipolitikai ügyekbe nem mennek bele, ellenben vezető személyiségekkel folytatandó rövid interjúk keretében a reprezentatív kulturális és gazdasági teljesítményeket mutatják be. Nyílván Ribbentrop megnyugtatására a feljegyzés ismételten leszögezi, hogy a jövőt illető elgondolásokról nem, csupán a létező dolgokról fognak beszélni. A gyakorlati kivitelezéssel a német rövidhullámú adó egyik szerkesztőjét, Brückmannt bízták meg, akinek az előkészítés végett holland, belga, francia, spanyol, portugál, olasz és svájci utat kell tennie. (A dél-kelet-európai térséget és Észak-Európát későbbiekben tervezték bejárni.) Brückmann csak olyanokat keres fel—szól újfent igen megnyugtató célzattal a feljegyzés —, akikkel előtte már felvették a kapcsolatot. Ezért a szerkesztő a rádiópolitikai osztálynak megadja majd a felkeresendő személyek listáját.4 A munkálatok előrehaladottságát jelzi, hogy a feljegyzéshez már három oldalas nyomtatott szöveget, a tervezett adás témakatalógusát mellékelhették. Ribbentropot azonban sem saját részlegének pozitív állásfoglalása, sem pedig a munkálatok során kétségkívül tanúsított körültekintés nem hatotta meg. A tervezett adást — ebben a formájában — azonnal betiltotta.5 A katalógus szerint az adásokhoz hét nagy témakört építettek fel. Az első az „új Európa" külső képét az átlagember nézőpontjából volt hívatott bemutatni. Hogyan él az átlagember a kontinensen? Milyen az életszínvonala, lakásviszonyai, öltözködése, 2 Neulen 1987, 33. Vö. még Michalka 1980, 247-259. - Hitler hatalomgyakorlási technikájának is egyik fontos eleme volt a Birodalom vezetőinek egymás ellen kijátszása, mert ennek révén is saját hatalmát vélte — nem alaptalanul — tovább szilárdítani, mindeközben nagy kedvét lelte abban, ha sikerült közvetlen munkatársainak önbizalmát aláásnia. így volt ez Ri'obentroppal szemben is, aki korántsem volt alaptalanul bizalmatlan beállítottságú. Hitler mindezt jól tudta és tovább szította. Hewel nagykövet előtt — aki Ribbentrop személyes megbízottja volt a Führernél —• gyakran tett olyan kijelentéseket, amelyek arra utaltak, hogy Hitlert illetéktelen körök befolyásolják külpolitikai kérdésekben, Ribbentrop illetékességét pedig megkérdőjelezik. A Führer Hewelnek közvetlenül megsúgta, hogy az főnökének mit mondjon a telefonba, tehát közvetlenül gondoskodott külügyminisztere rettegésben tartásáról. Speer 1969, 111. 3 Az eset azért összetettebb, mert a Wilhemstrasse belső vitáját is tükrözi. Az illetékes részleg a Rádió elképzelése mellett, a miniszter maga azonban ellene volt. 4 PA AA, Handakten Luther, 14. köt. 327101-327103. (A feljegyzés elejét idézi: Neulen 1987, 33.) 5 Az indoklást, és az elsilányított formában történő engedélyezést ld. később.
