Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1109 dálkodott.11 9 Tovább bonyolította és ezek számára külön is bizonytalanná tette a helyzetet a földreformos juttatások telekkönyvvezetésének gyakori elmaradása (különösen, ha azok német és egyéb telepítésekhez kapcsolódtak), és nem utolsósorban a gazdagparasztoktól elvett, vagy mások által is kényszerűen „felajánlott" tsz-i használatú földek sorsának kérdésessé válása.12 0 Előbbiektől nem függetlenül aztán az történt, hogy „erős tsz-eket oszlattak fel sokszor, mert a ... tiszta vagyon csábította" az érdekelteket.12 1 így „a vezetők és azok köre jogtalanul sokat kapott, az agrárproletárokat pedig sok helyütt kisemmizték".12 2 A felsorolt okokból eredő bizonytalanságok és a különböző félelmek végsőleg abban összegződtek a szegényebbekből verbuválódott tagokban, hogy érezték, tudták: „a szövetkezet felbomlása számukra ismét a napszámos vagy részmunkát, esetleg [a] munkanélküliséget jelenti".12 3 Nem véletlen tehát, ha e rétegek, vagy legalábbis azokból a többség számára a termelőszövetkezeti keretek megtartása vagy visszaállítása, különösen az akkor kibontakozó ígéretes változásokkal együtt, egyszersmind érdekvédelmük biztosítását is jelentette. Ezért is várták és követelték a kormányzat fokozott figyelmét és támogatását, mely a kritikus napokban, hetekben óhatatlanul megcsappant. Aligha kétséges, hogy az 1956 végétől készülő új agrárprogram prioritásait ezek a körülmények is befolyásolták. „Nagyobb szolidaritást várnak a tsz-ek dolgozói a kormány részéről" azért, mert „a szabad földvásárlás címén még együtt maradó tsz-ek földjeit is igyekeznek a szabad vásárlásra hivatkozással elvenni."12 4 Hasonló és más elvárások, követelések többször is megfogalmazódtak akkortájt az érintettek részéről. Nem elég az „elkövetett hibák orvoslása" — olvasható a készülő programhoz írott „észrevételekben" —, ha a vezetés „nem foglal állást határozottan a mezőgazdaság szocialista útja mellett".125 Nem véletlen tehát, hogy míg egy december 5-i központi határozatban úgy tervezték segíteni „a mezőgazdasági termelés erőteljes fellendítését", hogy azt sorrendileg „az egyéni paraszti gazdaságokban és a mezőgazdaság szocialista szektorában" tartották fontosnak, 1957 februárjában az „időszerű kérdésekről és feladatokról" már úgy határoztak, hogy „a mezőgazdasági termelés főleg szocialista fejlesztésének elősegítésére... nyújtsanak kellő támogatást... a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék".12 6 Egyáltalán nem véletlen az sem, aminthogy a tagok kilépésének, majd a szövetkezetek felbomlásának tömegessé válása, együtt az egyéb könnyítések kivívásával, nem vezethetett valamiféle egységes paraszti érdekvédelmi képviselet megszerveződéséhez, hanem inkább mellőzhetőnek láttatta azt, úgy teljesen más okból, nem te-119 Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 1960. KSH. Budapest, 1961. 252-253. 120 L. ilyen esetekkel kapcsolatban: MOL 288. f. 28/1. ő. e. Baranya, Somogy, Tolna megyék pártvezetőinek segítségkérelme a központhoz. 1956. nov. 22. 121 Uo. Megyei MSZMP mezőgazdasági titkárok értekezletének jkve. 1957. jan. 29. 122 MOL 288. f. 28/1. ő. e. MSZMP központ Falusi Osztály feljegyzése a tsz-ek helyzetéről. 1957. jan. 10. 123 Uo. 124 MOL 288. f. 28/1. ő. e. Baranya, Somogy, Tolna megyék pártvezetőinek segítségkérelme a központhoz. 1956. nov. 22. 125 MOL 288. f. 28/6. ő. e. Észrevételek a kormány mezőgazdasági programtervezetéhez. 1956. dec. 8. 126 д Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. 23., 35.
