Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1110 ORBÁN SÁNDOR remtődhetett ilyen a megmaradt vagy újjászerveződő szövetkezeti tagság követeléseiből sem. Még ha a két paraszti párt szervezeteinek kiterjedtsége valamelyest enged is következtetni a Parasztszövetség egyes területeken való megjelenésére, számszerűen azonban aligha mutatható ki az érdekképviselet tömegessé'ge. Utóbbi esetében pedig leginkább a szövetkezeti tagság megcsappant parcialitása jelzi az alacsony arányt. De jelzi egyszersmind azt is, hogy utóbbi messze nem lehetett kiindulása, hanem csak legföljebb egyik sajátos része annak az érdekvédelmi képviseletnek, amelyben már nem egyszerűen eltérő paraszti rétegek, de sokban különböző, sőt nem egy esetben ellentétes érdekű szektorok sorolódnak egymás mellé vagy egymással szembe. Az azonban bizonyos, hogy mind a paraszti érdekképviselet szervezésének különböző pártokhoz (így az MSZMP-hez is) tartozó hangadói, mind annak a Kádár János köréhez tartozó ellenzői jól látták, hogy a paraszti érdekképviselet megszervezése nagyon is a kezdeteknél tart, és messze van a megoldástól. Mi sem jellemezte jobban e helyzetet, mint a megyei kormányösszekötők november 24-i országos értekezlete, amelyen szinte minden fontos kérdés felszínre került, de nem esett szó a parasztság ilyen jellegű tömörüléséről, illetve a hozzá kialakítandó viszonyról.12 7 Nemkülönben csak általánosságban tud a krónika a Parasztpárt viszonylatában is arról, hogy csupán létrehozni akartak „pártoktól független paraszti érdekvédelmi szervezeteket".12 8 Viszont későbbről dokumentált, hogy nemcsak kisgazdapárti, de parasztpárti vezetőktől is származott olyan tervezet, amely a hiányt pótlandó, a Parasztszövetség, az érdekképviselet szervezésének szabadságát is szorgalmazta.12 9 Az MSZMP központ Falusi Osztályának e tárgyban készült december eleji javaslatából is kiderül, hogy éppen mert nem folytatódott akkor már a Parasztszövetség szervezése, szükségesnek tartották a „MEDOSZ megtartása mellett más érdekképviseleti szerveket létrehozni". Méghozzá olyant — folytatódott a javaslat —, amely „csak kis mértékben" támaszkodna a Parasztszövetségre, viszont annál inkább a hajdani UFOSZ-ra és FEKOSZ-ra, illetve azok egykori vezetőire.13 0 Egyébként a Magyar Parasztok Érdekvédelmi Szövetségének megalkotására vonatkozó terv tág kereteire utalnak annak olyan célkitűzései, mint a rész- és közösségi érdekek összhangjára való törekvés; a gazdálkodási formák szabad megválasztásának biztosítása; a gazdaságfejlesztés, az elosztás, a külkapcsolatok, a szakmai képzés segítése stb. Tagjaivá mindenekelőtt a dolgozó parasztokat és nem a gazdagokat (kizsákmányolókat) fogadná olyképpen, hogy azokat minimális létszámú központi országos és megyei funkcionárius vezetésével szervezné, és informatív hetilapot juttatna kezükbe.13 1 Ezt az MSZMP Szervező Bizottsága elé került javaslatot azonban hiába követte egy december 23-i keltezéssel ellátott másik tervezet, amelyet a Magyar Parasztszövetség nevében juttattak Kádár János kezébe.13 2 Nehéz eldönteni, hogy ez valóban 127 MOL 288. f. 28/6. б. e. Megyei kormányösszekötők részére összehívott központi értekezlet, 1956. nov. 24. 128 Benkő Péter: i. m. 132. 129 Csicskó Mária - Körösényi András: i. m. 33. L. még: A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról. 1956-os Intézet. Budapest, 1996. 28-29. 130 MOL 288. f. 6/5. ő. e. Javaslat a Szervező Bizottságnak a Magyar Parasztok Érdekvédelmi Szövetsége létrehozására (aláíró: Keserű János). 1956. dec. 6. 131 Ua. 132 Vida István - Vörös Vince: i. m. Magyar Parasztszövetség feljegyzése. (Aláírás és kelt. nélkül.) Továbbá utalás arra, hogy ez több ülés eredményeként készült. BM. Központi Irattár V-150 003/5.
