Századok – 1998
Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089
1108 ORBÁN SÁNDOR zeteket", mivel azonban őket „nem kényszerítették", „elhatározták, hogy továbbra is közösen gazdálkodnak".11 1 Az egyidejű híradások és utólagos tájékoztató jelentések szintén arról számoltak be, hogy „sok helyen a tsz-ek őrséget szerveztek a közös vagyon védelmére vagy állatokat... a szövetkezet tagjai lakásukon őrizték meg".112 , Azért, hogy az állatállományt megvédjék, egyes tsz-ekből a bizonytalanabb időben hazavitték és most visszahozták" - jelentették Fejér megyéből is.11 3 Ha hetekkel később is, amikor még folytatódott a feloszlás és a közös vagyon széthordása (pl. Csongrád és Tolna megyében is), előfordult, hogy a „vagyon megvédése érdekében" eljártak, hogy a „szövetkezeti tagok visszakapják vadászfegyvereiket őrség felállítására", illetve a vezetők is szorgalmazták, hogy a „tsz-i tagoknak adják vissza a vadászpuskát".11 4 Valójában ilyen és hasonló esetekre hivatkozva ismételgette később a Kádárvezetés, hogy a parasztságból „a többség kitartott a szocializmus, a népi hatalom mellett", hogy „különösen a tsz-parasztok" mutattak „sok helyen ellenállást" a reakcióval szemben, és vonta le a túlzó következtetést, hogy „a mezőgazdaság szocialista formái a parasztság körében kitéphetetlen gyökereket eresztettek".11 5 A túlzásokat kerülendő azonban közelebb juttat a valósághoz a tsz-ek mellett kitartók szociális múltjának, lehetőségeinek számbavétele, amely egyszersmind magyarázatot nyújt külön érdekvédelmük adott szövetkezeti kereteinek támogatását célzó központi állásfoglalásokra, intézkedésekre való ráutaltságukra is. Nos, a különböző utólagos jelentésekből szinte kizárólag az derül ki, hogy „a szövetkezetekhez való ragaszkodás legnagyobb az agrárproletárok és a kisföldúek részéről".11 6 Egy a községek sokaságában 1957 elején megejtett hangulattanulmányozás, amikor sorrendileg, nem kis túlzással, elsőként utalt a tsz-ek október 23. utáni „szétverésére", okkal állapította meg, hogy újjászerveződésük „elsősorban az agrárproletárok és kisparasztok kezdeményezésére" indult meg.11 7 „A megmaradt szövetkezetek főleg szegényparasztokból, újgazdákból, törpebirtokosokból állnak" - olvasható a pártközpont Falusi Osztályának a mezőgazdaság helyzetéről készült, 1957. januári összefoglaló jelentésében is.11 8 Egyébként ezeknek a hitelét egzakt módon is megerősítik az akkori statisztikai felvételek, amelyekből kitűnik, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a 7 kat. holdon aluli területtel és még inkább a föld nélkül belépett és szövetkezetben maradt tagok számaránya, mely egyszersmind azt is jelentette, hogy a tagság nagyobb részt valójában a szövetkezeteknek átadott tartalékterületeken gaz-111 A forradalom hangja. 152. 112 MOL 288. f. 28/1. б. e. MSZMP központ Falusi Osztály jelentése a mezőgazdaság helyzetéről. 1956. nov. 27. 113 MOL 288. f. 28/6. ő. e. Megyei kormányösszekötők részére összehívott központi értekezlet, 1956. nov. 24. 114 Uo. 115 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Kossuth, 1964. 31., 61., 95. 116 MOL 288. f. 28/1. ő. e. MSZMP központ Falusi Osztály feljegyzése a tsz-ek helyzetéről. 1957. jan. 10. 117 Uo. Falusi Osztály négy (Csongrád, Hajdú, Bács, Somogy) megyében végzett hangulattanulmányozásáról jelentés (kelt. nélk.) 1957 elejéről. 118 Uo. Falusi Osztály jelentése a mezőgazdaság helyzetéről. 1957. jan. 26.
