Századok – 1998

Közlemények - Orbán Sándor: A paraszti szerveződés; érdekvédelem néhány problémája 1956-ban V/1089

PARASZTI SZERVEZŐDÉS, ÉRDEKVÉDELEM 1956-BAN 1107 Derecske) Forradalmi Bizottmánya emelt szót a többpártrendszer ellen, „mert az az erők szétforgácsolását jelentené".10 3 Egyáltalán nem véletlen, hogy a fővárosban is hangot kaptak a pártharcok visz­szafogására irányuló hasonló vélemények, és részben ezért is melengettek mind a két agrárpárt vezetésében olyan tervet, hogy járási szint alatt nem folytatnak párt­politikai szervezést.10 4 Mindez azonban az egyes helységekben nem annyira valamiféle közös paraszti érdekképviseletek, hanem legföljebb a Parasztszövetség ideiglenes meg­alakításával járt.10 5 Persze aztán, ezzel együtt vagy ettől függetlenül, a különböző késleltető intenciók mellett vagy azok ellenére, helyileg szerveződtek, főleg az ország észak-keleti megyéiben, de a fővárosban és másutt is kisgazda- és parasztpártok.106 A Független Kisgazdapárt központja egyébként már kezdettől támogatta pénzügyileg is a Magyar Parasztszövetség tevékenységének újraindítását.10 7 Hozzá kell tenni, mindez legitim volt már csak azért is, mert a párt első embere, Kovács Béla, aki október 31-én kimondta, hogy „a régi világról... ne álmodjon senki", mert „a grófok, bankárok és kapitalisták világa végérvényesen lejárt", maga is Pécsett és Budapesten egyaránt azt vallotta, hogy „vissza kell állítani a régi Parasztszövetséget".10 8 De a Petőfi Parasztpárt újjáalakult vezetésében is elhangzott — és többen aszerint is cse­lekedtek —, hogy a „Magyar Parasztszövetség mellé állnak".10 9 Ilyképpen — és természetesen az idő rövidsége miatt is — valójában nem ke­rülhetett sorra a két agrárpárt közelítésének, illetve egyesítésének sem igazán a le­hetősége, sem ennek ellenkezője. Viszont felszínre kerültek azok az ellentétek is, amelyek e pártok felbomlasztásához, feladásához, illetve a mindezt elősegítő és a Rákosi-rendszerbe betagozódó, abban vezető helyet vállaló személyekhez vagy cso­portokhoz kapcsolódtak.11 0 Ezek számára sem az újjáalakult Kisgazdapártban, sem a Petőfi Parasztpártban nemigen volt bocsánat. Mindazonáltal a parasztság egy részének az ismét nehezen szervezhető érdek­védelmi képviselethez való ellentmondásos viszonyában, a korábban vázoltak mellett kibontakozni látszott egy olyan jelenség, illetve folyamat, amely mind a tsz-ekkel és a tsz-esítéssel szembeni érdekérvényesítési gyakorlathoz, mind az új szerveződéshez képest akár különösnek is tekinthető. Volt ugyanis egy olyan része a parasztságnak, amely önnön érdekeinek védelmét a tsz-i keretek megőrzésében látta biztosítottnak. Nem véletlenül történtek utalások egyes tsz-i közösségekre, amelyek a rendre hivat­kozva őrizték és védték a közös vagyont, valamint a törvényesség betartásához kötötték a kilépést, vagy éppen a feloszlást. De hivatkozni lehet olyanokra is, amelyek — mint pl. a rajkai (Győr-Sopron m.) — arról adtak hírt a rádióban, hogy bár megértik azokat, „akik kényszerrel léptek a közös gazdálkodás útjára és most elhagyták a szövetke-103 Valuch Tibor: Adalékok az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei utóvédharcainak törté­netéhez. In: '56 A vidék forradalma. 80. 104 Csicskó Mária - Körösényi András: i. m. 126. 105 Uő. 126-127. L. még Benkő Péter: i. m. 132. 106 L. erről részletesebben: Vida István: i. m. 85., 89., valamint Benkő Péter: i. m. 130. 107 L. Vida István: i. m. 80. 108 A forradalom hangja. 295. 109 Új Magyarország, 1956. nov. 2. In: 1956 sajtója. L. még Csicskó Mária - Körösényi András: i. m. 126. 110 Csicskó Mária - Körösényi András: i. m. 124., valamint Vida István: i. m. 71-72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom