Századok – 1998
Közlemények - Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig) V/1053
A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A FORRADALOM 1071 nyezte. Míg 1950-51-ben az általános iskolások 44%-a, a gimnazisták 8,4%-a jelentkezett hittanra,3 4 ezek az arányok az elkövetkező években folyamatosan csökkentek, majd Nagy Imre miniszterelnöksége alatt némileg emelkedtek. Az átlageredmények 1951 óta:3 5 1951/52 1952/53 1953/54 1954/55 1955/56 1956/57 Altalános iskolás: 43,20% 26,10% 27,15% 35,50% 29,43% 30,18% Középiskolás: ? 1,90% 0,68% 1,87% 0,76% 0,35% Látható, hogy az általános iskolások behatásában ismételt emelkedés tapasztalható 1956-ban, egyértelműen jelezve az emberek változásba vetett bizakodását és reményét. A hivatalos értékelés a következőképp hangzott: „Az idei hittanbeiratásoknál két ellentétes irányú tendencia érvényesült. Egyrészt a XX. kongresszus után kialakult őszinte légkörnek a klérus által saját előnyére történt kiaknázása s az ennek megfelelő módszerek alkalmazása, másrészt a párt és állami szervek által ebből a felismerésből is fakadó tervszerűbb, tudatosabb és türelmesebb meggyőző munkája. Az egyes területek beiratási eredményeinek növekedése, illetve csökkenése e hatások érvényesülésének az erejétől függött. Több helyen a két hatás összeütközése vezetett bizonyos súrlódásokra, vagy helytelen adminisztratív módszerek alkalmazására. Általában azonban most is a törvényesség és a nyugodt hangulat volt jellemző a beiratásokra. [...] A papok egyezményellenes cselekményeivel a tavalyinál kisebb számban találkoztunk, s főleg azokban a megyékben, amelyekben évek óta erőteljesebb a klérus tevékenysége, s mélyebbek a vallásos tradíciók a lakosságban. Gyakori jelenség volt most is a lelkiterror alkalmazása. Sok helyen a pedagógusok ellen izgattak a papok, igyekeztek őket lejáratni, sőt egyes helyeken meg is fenyegették őket."36 Az Állami Egyházügyi Hivatalt a hitoktatás ügyénél sokkal jobban foglalkoztatta, hogy ki töltse be a Czapik érsek halálával megüresedett egri érseki széket. Az érlelődő belpolitikai válság közepette, július 26-án a katolikus egyházat érintő személyi kérdéseket is megvitatta a Politikai Bizottság. A Hegedűs miniszterelnök által beterjesztett alábbi javaslatot ellenvetés nélkül fogadta el: „Javaslat a Politikai Bizottság számára. Tardini bíboros az elmúlt héten levélben felszólította Grősz Józsefet, hogy tegyen javaslatot az elhalt egri érsek helyett pápai vikárius kinevezésére, aki felváltaná Brezanóczit, akit — amint ez a Politikai Bizottság tagjai előtt ismeretes — Czapik halála után káptalani helynöknek választottak meg. Azért, hogy a kezdeményezés a mi részünkről legyen és hogy a Püspöki Karban erősödjenek azok, akik az állammal való együttműködést szorgalmazzák, javaslom a következő határozati javaslat elfogadását: az Állami Egyházügyi Hivatal úlján el kell érni, hogy a Püspöki Kar, illetve annak elnöke Grősz József a Vatikánhoz előterjesztést tegyen Hamvas Józsefnek egri érsekké és Brezanóczi (sic!) Pálnak csanádi püspökké való kinevezésére. Véle-34 MOL 276. f. 89/276. ő. e. Az MDP KV Agitáció és Propaganda Osztályának jelentése a hitoktatásról. 1951. május 21. 35 Az 1951-52. és 1952-53. évi eredmények forrása: MOL 276. f. 89/276. ő. е.; a további évek forrása: MOL XIX-I-2-k/7. doboz. Oktatásügyi Minisztérium kollégiumi értekezlete, 1956. július 25. Informatív jelentés az OM Kollégiumához az 1956/57. évi hittanbeíratások előkészítéséről és lebonyolításáról. 36 MOL XIX-I-2-k/7. doboz. Oktatásügyi Minisztérium kollégiumi értekezlete, 1956. július 25.
