Századok – 1998
Tanulmányok - Csernus Sándor: Zsigmond és a Hunyadiak a francia történetírásban I/47
ZSIGMOND ÉS A HUNYADIAK A FRANCIA TÖRTÉNETÍRÁSBAN 99 Mint ismeretes, nemcsak a szomorú emlékű várnai csatával záruló hadjárat nem volt sikeres, de a burgundi hajóhad még ráadásul késve is érkezett meg a hadműveletek színhelyére és ezért a konkrét küzdelemben nem vett részt, csupán az utóvédharcokban (Kis-Nikápoly sikertelen ostroma) volt némi szerepe, tehát valójában még a fegyvereit sem mérhette össze igazán az ellenséggel. Ilyen körülmények között nehéz volt a hadjáratot a dicsőséges keresztes vállalkozások között számon tartani, és feltüntetni; ennél, mint a nikápolyi hadjárat esetében láthattuk, még egy „dicsőséges vereség is jobb".14 0 Valószínűleg ez is befolyásolhatta, hogy annak anyagát nem önálló formában, hanem egy másik mű részeként ismerhettük meg. Ez a körülmény egyúttal részben arra is magyarázatot ad, hogy miért került ez a szöveg viszonylag későn a szakemberek érdeklődési körébe, hiszen elég nehezen volt remélhető, hogy egy több kötetes, döntően kompilációra építő Anglia-történet jelentősebb mennyiségű anyagot tartalmazzon a 15. sz. eleji Magyarország déli határvidékének, illetve a Balkánon (így „Valachiában") uralkodó viszonyoknak a történetére. Ez a szövegrész tehát a Wavrin-féle Anglia-történet megírásának kezdetéig — azaz 1455-ig — minden bizonnyal „fiókban maradt", legalábbis semmi jel nem utal arra, hogy a kortársak ismerték volna.14 1 Az eredeti szöveget Wavrin minden bizonnyal átfésülte; — legalábbis erre utal az a fentebb már idézett — első, Hunyadira vonatkozó megjegyzés, mely úgy beszél Hunyadi Jánosról, mint... „aki azóta a Fehér Lovag (Blancq Chevallier) nevet kapta...". Wavrin Hunyadit kezdetben a „vlachok kapitányának" mondja, akinek birtokai azonban „Transilvane"-ban terülnek el, mely Magyarország és Valachia közötti ország", majd megállapodik az első néhány oldalt követően a Magyarország Vajdája" megjelölésben („a mi nyelvünkön ez aztjelenti, hogy legfőbb, vagy országos főkapitány"), amit a továbbiakban, mintegy jó száz oldalon keresztül, Hunyadi családnevével (Hoingnacq, Hongnac) váltakozva, következetesen használ.142 Inkább a burgundi állam létéhez kapcsolódóan érdekes Wavrinnek az a megjegyzése, mely Hunyadi kormányzóságához, illetve „magyarországi vajdaságához" kapcsolódik. Eszerint Hunyadit azért választották vezetőjüknek, mert „...látták, hogy király vagy herceg (prince) vezetése nélkül nem tudnak szembeszállni a törökök zsarnokságával..." 143 A történet felvezetését a magyarországi viszonyok bemutatásával és a keresztes hadjáratot segíteni hivatott nemzetközi támogatás biztosítása érdekében folyó tárgyalások leírásával kezdi, melyeknek során feltűnik az iljú király, azaz ,.Lancelot de 1411 Mégis, a burgundi herceg legalább eljutott a konkrét lépések megtételéig. Bourassin, 267-296., Setton, II., 1-160., Lacaze, La politique méditerranéenne..., 5-42. 141 A külön fejezet ihletői talán azok a részek voltak, melyek Froissart alapján önálló formában mondják el a nikápolyi keresztes hadjárat történetét. Nicolae Iorga az al-dunai hadjáratról szóló Wavrin-szöveg önálló kiadásának előszavában (megj. 1929) elmondja a „felfedezés" történetét, s hogy milyen „élmény" volt számára a Románia s a román nép történetéhez oly értékes rész felfedezése Iorga, La campagne des croisés..., (előszó). A szöveget valójában már jóval korábban „felfedezte" a közép-európai történetírás számára Kropf Lajos, akinek hangvétele a Wavrin-szöveg forrásértékével kapcsolatban Iorgáénál jóval szkeptikusabb. V ö. Kropf, Johan de Wavrin krónikájából... (megj.: 1894.). Waleran de Wavrin 1445 decemberében indult haza Lille-be. A visszatérés körülményeiről részletesen beszámol Wavrin, 120-125., lásd továbbá a Hardy-kiadás előszavát, (Introduction), XLII. 142 ' Wavrin, 7-8. 143 Uő., 9.
