Századok – 1997
Tanulmányok - Péter Katalin: Társadalom és gazdálkodás a kora újkori Sárospatakon. A patakiak csendes ellenállása IV/809
820 PÉTER KATALIN feladat. Általában alantasabb munkák végrehajtóit választották innen, de Patakról került ki sok csűrgazda, porkoláb és más, hasonlóan alsó rendű uradalmi ember mellett néhány vicevárnagy, ajtónálló, kertész, szakács, sütő, íródeák is. Végül voltak Patakról Patakon udvarbírák. Az udvarbírák közül rögtön az első, az 1532 körül kinevezett Végh Ambrus famíliája Patakon élt.5 7 Aztán a városi tanács egyik 17. század végi tagjának őse, Pankotai András volt 1618-ban udvarbíró.5 8 Később, 1638-ban a belsővárosi Bodor Benedek,5 9 1698-ban egy itteni asztalos fia, Pataki Jónás lett ugyanaz.6 0 Ok különösen magasra nem jutottak; egyszerű nemességig vitték, mint sokan Patakon. Bejutottak patakiak a valódi értelmiségbe is, bár a legkiválóbbak nem voltak helybeliek. A külföldről idekerültek közül leggyakrabban Comeniust szokták emlegetni, aki az 1650-es esztendők elején töltött itt néhány évet. О egyetemes jelentőségű, Patakra sem itteni ügyek miatt jött, a patakiakkal kapcsolatban mégis azért kell róla írni, mert sokoldalú tevékenysége mellett résztvett a város életében is. Szinte hihetetlen, de egyszer, amikor néhány helybeli asszony között vita támadt a templomi ülőhelyek sorrendje felett, a kicsinyes ügy rendezésében az európai nagyságú tudós is véleményt nyilvánított.61 Jóval később, az 1670-es években a jezsuiták hoztak valakit, aki nem hagyott ugyan az egyetemes művelődéstörténetben olyan nyomot, mint Comenius, de bizonyosan sok érdekeset tudott a világról a patakiaknak mondani. Ez a jezsuita Johann Grueber volt, aki akkor nem lehetett már nagyon fiatal, mert Sárospatak előtt végigszolgálta a fél világot. Linzben tanult, aztán volt Itáliában, Szicíliában, Perzsiában, Indiában, Kínában, és tudott sok nyelvet is. Valószínűleg ő volt a legviláglátottabb ember, aki megfordult Patakon.62 A Sárospatakról induló 16. vagy 17. századi értelmiségiek útvonala viszont alighanem a németországi, hollandiai, esetleg angliai egyetemeknél végetért. Oda viszont eljutottak, és az az érdekes, hogy az egyetemekről többen is visszatértek Patakra. így a Felsőhóstátban lakó Daru család fia lehetett az a Daru János nevű prédikátor, akiről azt tudjuk, hogy Wittenbergben tanult, majd 1568-ban Sárospatakon írták össze az egyháziak között.6 3 Visszajöhetett wittenbergi tanulmányok után Kopácsi István sokáig Patakon szolgáló prédikátor két fia közül legalább az egyik, mert a Kopácsi család aztán még az 1704-es urbáriumban is szerepelt.64 A Kopácsi fiúk 1559-ben, illetve 1567-ben iratkoztak be Wittenbergben. A második Kopácsi fiú után egy évvel ment aztán Patakról Wittenbergbe egy Demeter nevű fiatalember, akinek a későbbi sorsáról egyelőre nem tudunk. Ugyanígy ismeretlen a pályája a Demeterrel egyidőben beiratkozott Monos Tamásnak.65 Azt viszont pontosan tudjuk róla, hogy honnan indult; a Monos családnak a Felsőhóstátban volt jobbágytelke.6 6 Bakay Péter, aki 1590-ben iratkozott be Wittenbergbe, és 1631-ben „skólamester"-ként a Kollégiumhoz közel lakott, de kicsit távolabb már új háza állt, az Alsóhóstátról indulhatott az egyetemre.6 7 Apai családja később is az Alsóhóstátban élt. Heidelbergből és Maburgból tért haza egy időre Pataki Füsüs János, aki Füsüs Miklósnak az 1593-1594-ben volt főbírónak a fia lehetett,6 8 majd a magyar művelődéstörténet egyik megbecsült alakjává vált. Heidelbergből jött aztán vissza Körösy Sámuel. Az 1560-as évek végétől itt élő famíliája már valódi patakinak számított, amikor a következő századfordulón a