Századok – 1997
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A közös hadsereg magyarországi tisztjeinek nemzeti; vallási; szülőhely szerinti megoszlása a dualizmus korában VI/1223
1234 HAJDÚ TIBOR Az ilyen Tornister-Kindeknél egyértelműbben németek az erdélyi szászok, kik a csehországi németekhez hasonlóan igen jelentős hányadát adták a tisztikarnak és a tábornoki karnak is. Legismertebb közülük Arz Artúr, a Monarchia utolsó vezérkari főnöke. Arz tekintélyes szebeni polgárcsalád fia, kinek nagyapja kapott nemességet; ősei között volt postamester és evangélikus lelkész, csak katona nem. Jogásznak készült, miután elvégezte a szebeni német gimnáziumot; önkéntesévét szolgálva ébredt rá, hogy katona akar lenni. Felváltva szolgált Magyarországon és a Monarchia más vidékein. 45 éves ezredesként Kassán vette nőül egy régi felvidéki magyar nemesi családból való huszárezredes leányát. Arz tudott magyarul, de sohasem kívánkozott a honvédséghez, viszont ő védte Erdélyt az 1916-os román betöréskor.2 8 Evangélikus lelkészcsaládból származott a két Fabini is. Ludwig F. 18 évesen az iskolapadból sietett Bem ellen harcolni fivérével, aki elesett a piski csatában. О leginkább 1866-ban, a poroszok ellen tüntette ki magát, az 1870-es években mint szebeni vk. tiszt Teutsch püspök híveként résztvett a szász közéletben. Később Kassán és Prágában volt hadtestparancsnok, nőtlen maradt, hogy egész életét a hadseregnek szentelhesse, melyben 55 éven át szolgált. Ferenc József Krieghammer utódaként hadügyminiszternek akarta megtenni a 70 éves Fabinit, aki korára való tekintettel elhárította a magas ajánlatot; egyébként nemességet sem kért - ez a szász polgárgőg jól megfért a lojalitással. Az ő nevére keresztelték unokaöccsét, akire ugyancsak jutott a császári kegyből: kétszer is évekig szolgált Ferenc József katonai irodájában. A világháborúban hadosztály - majd hadtestparancsnokként igen eredményesen harcolt az orosz fronton, a háború után az immár Romániához tartozó Temesvárott élt.29 Ez utóbbi Fabiniról írta egy magánlevélben Conrad a háború után (mikor a sajtóban bírálták Fabini embertelen, felesleges véráldozatait a galíciai fronton): „Fabini erdélyi szász; ez a más nemzetiségűektől és más vallásúaktól körülvett kis erdélyi protestáns népsziget megőrizte németségét, de egy bizonyos puritanizmust is, ami a jellem keménységében nyilvánul meg. Ilyen volt Fabini is. Nemcsak szolgálatban, családja körében is. Tagadhatatlan, hogy ezért nem szerették alárendeltjei - így volt ez a háborúban is, melynek körülményei bizonyos keménységet elkerülhetetlenné tesznek, ami egyenesen kötelességnek tűnik." A Fabiniaknál ismertebb figurája a magyar történelemnek Viktor Fabritius, egy jómódú szász adófelügyelő fia, akit a legfelsőbb parancs 40 éves gyalogos századosként vezényelt a honvédséghez. Itt neve Győzőre módosult, de csak egy, bár nevezetes győzelemre nyílt alkalma: 1906. február 19-én ő szállta meg egy honvéd-zászlóaljjal a Parlamentet, hogy ott felolvassa Ferenc József kéziratát királyi biztos kinevezéséről és az Országgyűlés feloszlatásáról. („Magyar ember ön?" kiáltott rá Szatmári Mór függetlenségi képviselő. Fabritius kitérő választ adott: „Én katonatiszt vagyok és parancsot teljesítek.")3 0 A szász polgárfiúkkal szemben másik jellegzetes típusa a tisztikarnak a szász, csehországi és sziléziai vagy ausztriai német szakmunkás-, kisbirtokos családból származó kadétiskolás. A századforduló táján a kétkézi dolgozó fia még vékony strátuma a tisztikarnak, s túlnyomó többségük német. Nem holmi kivételezésből: iskolázottabbak, öntudatosabbak voltak, s a német írásbeliséget is könnyebben sajátították el, mint a nem-német anyanyelvűek. Hadd jellemezzem ezt a típust is erdélyi szász tábornokkal: Johann Femengel, szentágotai kisgazda fia elemi iskolai bizonyítvánnyal
