Századok – 1997
Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Kertész István: Az ókori olümpiai játékok története (Ism.: Maróti Egon) IV/963
TÖRTÉNETI IRODALOM Kertész István AZ ÓKORI OLÜMPIAI JÁTÉKOK TÖRTÉNETE Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 172 o. A tudós szerző „az évszázados magyar és nemzetközi olimpiai mozgalom előtt" kíván tisztelegni könyvével. A munka különben is időszerű volt, hiszen Mező Ferenc műve óta (Az olympiai játékok története. Budapest 1929. 1978) nem jelent meg magyar szerző tollából tudományos igényű és jellegű monográfia az antik olümpiai játékok történetéről. Kertész az ókori görög történelem átfogó ismeretében, az egykorú görög források eredetiben való felhasználásával, a vonatkozó szakirodalom naprakész követésével számos korábbi részlettanulmánya után az alkalomhoz valóban méltó áttekintést ad az olvasók kezébe. A világos fogalmazásban, lebilincselő stílusban megírt mú nemcsak az egyetemi hallgatók, az ókori sportélet iránt érdeklődő olvasók, hanem a szakemberek számára is sok tanulsággal szolgál. Külön is kiemelést érdemel az, hogy K. az átlagolvasók számára nem ismert antik fogalmaknak tömör, szabatos meghatározását, magyarázatát adja. Fokozza fejtegetéseinek követhetőségét a kötetben található nagyszámú rajz, amelyek zömmel antik görög vázaképek ábrázolásait követik, s egy-egy sportjelenetet, mozzanatot mutatnak be. Ezeket K. tömören meg is magyarázza. Igen hasznos egyes mozgássorozatok ily módon való rekonstruálása, így a pentatlon két számának, a diszkoszvetésnek, illetőleg a távolugrásnak a bemutatása. A görög sportélet és az olümpiai versenyek bemutatását a politikai és vallási élet, a vezető poliszok, Athén és Spárta eszményeinek ismertetése alapozza meg. - A részleteket illetően a mükénéi államok fokozatos hanyatlásán kívül említeni lehetne az ún. „tengeri népek" pusztító támadásait; az athéni türannisz - demokrácia hatalomváltás menetét árnyalják Szolón reformjai. A Panathenaia győzteseinek jutalmazása nemcsak korcsoportok, hanem versenyszámok szerint is részben különböző volt. - Helyes viszont a drámaíró Szophoklész és Euripidész sportsikereinek megemlítése: alkalmasint a filozófus Platón is szót érdemelt volna. Igaz, hogy Apollón volt talán a legigazibb görög istenség, legalább is mitikus alakjának végső kiforrottságában, azonban még az Iliász is árulkodik az anatóliai eredetű isten sötét vonásairól. Kitűnő annak a magyarázata, hogy 480-ban, a perzsa dúlás közepette is megrendezték az olümpiát! Helyes az egyiptomi és a görög sport másságának a kifejtése, nemkülönben a négyesfogatok versenyei fellendülése társadalmi hátterének megvilágítása, s általában a vitatott kérdések objektív kezelése, mint pl. a pentatlon-győzelem, a súlyemelés problematikája. Az olümpiai ásatások és eredményeik című (9.) fejezet a könyv egyik leginstruktívabb része, amit a szakember is tanulsággal és köszönettel olvashat. Az olümpiai sportágaknak, versenyszámoknak a kutatás mai szintjén való ismertetéséért (10.) a leendő és a gyakorló testnevelő tanárok egyaránt hálás olvasói lesznek. A sok érdekes, elgondolkodtató részletkérdés közül csak egyet említenék: a Philosztratosz említette „összetartó, magas váll" alkalmasint nem az ún. csuklyás izomra vonatkozik?! Az olümpiai versenyek programjával kapcsolatban (11.) egyetlen probléma merül fel: a 2. nap műsora nem túl zsúfolt: lovasversenyek, pentatlon, nehézatlétikai küzdelmek -?! Az olümpiai játékok egyes korszakainak jellemzésével, a klasszikus virágkort (12.), a hellénizmus korát (12.) illetően maradéktalanul egyet lehet érteni. Ám a római kornak (14.) merőben hanyatlásként való minősítése egyoldalúnak tűnik: a hellénizált keleti területeken egy sor új versenyjáték létesült; a specializálódás feltétlenül teljesítménynövelést is eredményezett, fokozta a látványosságot, látogatottságot; több római császár, pl. az Antoninusok, s talán meglepően hat, de elsősorban a „filozófus" Marcus Aurelius felkarolta, anyagilag és erkölcsileg is támogatta a versenyjátékok rendezését, győzteseit... A maratoni futás problémáját tárgyalva K. korábbi kutatásainak nemzetközileg is elismert eredményeit összegezi; a feltételezett súlyemelő versenyek bírálatával viszont több új szempontot, megfigyelést fogalmaz meg.
