Századok – 1997
Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Harald Zimmermann: Siebenbürgen und seine Hospites Theutonici. Vorträge und Forschungen zur südostdeutschen Geschichte. Festgabe zum 70. Geburtstag. Im Auftrag des Arbeitskreises für Siebenbürgische Landeskunde hg. von Konrad Gündisch. (Ism.: Veszprémy László) IV/964
964 TÖRTÉNETI IRODALOM Az olümpiai játékok sztadionfutó győzteseinek örvendetes módon közölt listája (16.) önmagában is impozáns: Sex. Iulius Africanusnak Euszebiosznál fenntartott jegyzéke a kezdetektől koráig megtartott 249 (!) olümpia vonatkozó adatait közli: ez a kerek évezredet átfogó lista, amely az ókorban egyedülálló, még a római consulok jegyzéke sem terjed ki ilyen hatalmas időszakra. S a versenyeknek Africanus korával még nem volt vége: egy a közelmúltban felfedezett olümpiai felirat tanúsága szerint a játékokat még 395-ben is megtartották, a 290. alkalommal... A kötetet egy a vonatkozó antik források és a modern feldolgozások válogatott irodalomjegyzéke zárja le. Maróti Egon Harald Zimmermann SIEBENBÜRGEN UND SEINE HOSPITES THEUTONICI Vorträge und Forschungen zur südostdeutschen Geschichte. Festgabe zum 70. Geburtstag. Im Auftrag des Arbeitskreises für Siebenbürgische Landeskunde hg. von Konrad Gündisch. /Schriften zur Landeskunde Siebenbürgens Bd. 20./ Bühlau Verlag. Köln-Weimar-Wien, 1996. 357 o. ERDÉLY ÉS NÉMET TELEPESEI Előadások és tanulmányok a délkeleti német történelemről A jeles kiadó kötete Harald Zimmermann 1962 és 1996 közötti tanulmányaiból, cikkeiből nyújt válogatást. Az alkalom páratlan: a kiadó a tudóst 70. születésnapja alkalmából köszönti e kötettel, miként azt 60. s 65. születésnapjakor /Sigmaringen 1986 s 1991/ is megtette a tudományos világ. Harald Zimmermannt pályafutása során mindenekelőtt két témakör foglalkoztatja: az egyháztörténet, főleg a 10-12. századi pápaság s császárság története, valamint Erdély, főleg az erdélyi szászok középkori históriája. Előbbi érdeklődéséről a „Papsturkunden" /896-1046/, vagy a Canossa-járásról szóló kötetek, Thomas Ebendorfer művének kiadásai tanúsítják, az utóbbit számos, éppen jelen kötetben olvasható írása bizonyítja. Személyében Erdély, a Német lovagrend iránti elhivatott kutatót érdeklődése révén egyúttal a hazai történetírás, hadtörténetírás tevékeny részesét is köszönthetjük. A magyarországi historiográfiához nemcsak az erdélyi téma, hanem erdélyi származása is köti, ősei ottani megtelepedése még a középkori idők homályába vész, szülei besztercei s brassói születésűek, ő azonban már 1926-ban Budapesten született. A család 1929-től már Bécsben él, ahol apja 1930-tól a „Verein der Siebenbürger Sachsen" titkára s ő maga is hamar bekapcsolódik az erdélyi társulatok munkájába. Nemcsak kutató, hanem kiváló tudományszervező, 1992-ig az „Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde" elnökségi tagja, majd alelnöke, 1994-től a „Siebenbürgen-Institut" elnöke, s mindemellett a „Zeitschrift fur Siebenbürgische Landeskunde" főszerkesztője. Erdélyi témájú írásait a kiadó négy témakörbe rendezte. A kötetet az „Altalános megjegyzések Erdély történetéhez" fejezet nyitja, két bevezető jellegű írással: Erdély az európai történelemben; Az erdélyi szászok 850 éve. A „Betelepedés és Erdély a középkorban" című fejezettel már a mű szakmai súlypontjához jutunk el, a következő tanulmányok olvasásakor: Erőszakos jellegű volt-e a német Ostsiedlung?; Hospites Theutonici; A „Südostsiedlung" jogi kérdései; Erdélyi németek a magyar királyságban; A 12. század közepi német-magyar kapcsolatok és az erdélyi szászok behívása; Világtörténeti események 1241-ben; Zsigmond király és Erdély; Török elleni védekezés és az európai politika Zsigmond király idején. Az Erdélyről kibontakozó kép magától értetődően egyoldalú, de pontosan megfelel a címből következő olvasói várakozásoknak a vizsgálódások középpontjában a német telepesek, s azok utódainak gazdasági, kulturális, egyházszervezői teljesítményei állnak. Az egyes írások közötti ismétlődések elkerülhetetlenek, hiszen a külföldi publikumnak szinte minden alkalommal általános, kiegészítő történeti, történeti földrajzi információkat is kellett nyújtani. Az írások két ponton járulnak hozzá újszerű okfejtéssel Erdéllyel, az erdélyi németséggel kapcsolatos ismereteinkhez: a betelepülés és a Német lovagrend meghonosítására tett kísérlet évszázadainak bemutatásakor, valamint Erdélynek a Zsigmond kori törökellenes tervekben játszott szerepének a hangsúlyozásakor. Ezek az eredményei részben ismertek, s tekintettel első rangos megjelenési helyükre - pl. „Die
