Századok – 1997
Közlemények - Fodor Pál: Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban IV/895
920 FODOR PÁL 43 Selânikî Mustafa Efendi: Tarih-i Selânikî (971-1003/1563-1595). Hazirlayan Mehmet Îpçirli. Istanbul, 1989, [I,] 430. 44 A. Refik: Onuncu asir-i hicride, 174-175. 45 S. W. Baron: i. m., 104. Fodor Pál: Két szárazföldi háború között: oszmán tengeri előkészületek 1590-92-ben. Hadtörténelmi Közlemények 107: 2 (1994) 19. Egy 1592. január 22-i szultáni rendelet a mentességükre hivatkozó zsidók tiltakozása ellenére ekképpen utasította az isztambuli kádikat: „ne engedjétek, hogy a nevezett népség ilyen módon tiltakozzék és vonakodjék; mindenkitől a teherbírása és tehetsége szerint követeljetek hozzájárulást, s ne hagyjátok, hogy mentességüket hozzák fel ürügyül" (Istanbul, Ba§bakanlik Osmanli Ar§ivi, Mühimme defterleri 69, 218. p. 434. sz.) 46 Miként egy 1595. szeptember 3-i szultáni rendeletből megtudjuk, az ajdini szandzsákban „egyes gonosztevők" azzal vádolták a zsidókat, hogy „embert öltök és vérükkel kenyeret süttök". Az érintettek a divánhoz intézett panaszos beadványukban kijelentették, hogy a vádlók és a nekik tanűskodók ezzel az ürüggyel csupán a zsidók vagyonára áhítoznak, s felhívták az uralkodó figyelmét, hogy apja és elődje parancsban tiltotta meg az efféle vádak meghallgatását. Kérésükre III. Mehmed megerősítette ezt a rendelkezést. Ld. Mühimme defterleri 73, 280. p. 641. sz. 47 A. Levy: i. m., 76. 48 Selânikî Mustafa Efendi: Tarih-i Selânikî, [II,] 854-856. Vö. J. H. Mordtmann: Die jüdischen Kira im Serai der Sultane. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen 32 (1929) 1-38. és Leslie P Pierce: The Imperial Harem. Women and Sovereignty in the Ottoman Empire. New York-Oxford, 1993, 242. A hölgy neve Esperanza Malchi volt, amit azért említek meg, mert gyakorta összekeverik elődjével, Eszterrel, aki valószínűleg 1590 táján halt meg. 49 III. Mehmed 1602-es rendelete hangsúlyozza: ha megfizették adóikat, a zimmiket nem szabad korlátozni, a muszlim közösség és az uralkodó köteles biztosítani nekik a szent törvény által előírt védelmet és nyugalmat; idézi B. Lewis: The Jews of Islam, 43-44. 50 H. Gerber: Jewish Tax-Farmers, 154. és egy számomra elérhetetlen, héber nyelvű munkája a burszai zsidókról, melynek következtetéseit röviden ismerteti A. Levy: i. m., 75-76. Röviden utalt a janicsárok ebbéli szerepére W. F. Weiker is, Id. Ottomans, Turks, 37. Az igen elfogult Standford J. Shaw (The Jews of the Ottoman Empire and the Turkish Republic. New York, 1991, 3. fej. és Christian Anti Semitism in the Ottoman Empire. Belleten 54:211 [1990] 1073-1149) a zsidók összes bajáért a keresztényeket teszi felelőssé. 51 Ezekről ld. Klaus Röhrborn: Untersuchungen zur osmanischen Verwaltungsgeschichte. Berlin-New York, 1973, 125-144. (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur des islamischen Orients. Beihefte zur Zeitschrift „Der Islam", N. F 5.) 52 A. Levy: i. т., 75-76. A zsidók lehetőségeit az is szűkítette, hogy a 17. században egyre több mukátaa „fagyott be", azaz lett odzsaklik, olyan rögzített összegű bevételi forrás, ahol elvben nem volt lehetőség a bevétel emelésére és ezáltal a haszon növelésére; ráadásul ezeknél általában egy évre adták a megbízásokat, ezért alkalmatlanok voltak a pénzfelhalmozásra. Vö. Murát Çizakça: Tax-Farming and Financial Decentralization in the Ottoman Economy, 1520-1697. The Journal of European Economic History 22 (1993) 219-250. 53 Szinánról a legújabb összefoglalás: Géza Dávid: Sinan Pasha. In: The Encyclopaedia of Islam (megjelenés alatt). 54 Joseph von Hammer: Geschichte des osmanischen Reiches... Zweyte verbesserte Auflage. II. 1520-1623. Pesth, 1834, 577-578. Carl Max Kortepeter: Ottoman Imperialism During the Reformation: Europe and the Caucasus. London-New York, 1973, 104-107. 55 Fodor P: Két szárazföldi háború között, 7-26. 56 Halil Sahillioghi: Koca Sinan Pa§a'mn telhisleri (1591 Lehistan sulhunda íngilizler ve Yahudiler). Belgelerle Türk Tarih Dergisi 18 (1969) 29-33, 19 (1969) 37-40, 20 (1969) 19-23. Suraiya Faroqhi: Ein Günstling des osmanischen Sultans Murád III: David Passi. Der Islam 47 (1971) 290-297. S. W. Baron: i. т., 134-140. Utóbbi szerző a sok jó részadat ellenére véleményem szerint tévesen rajzolja meg Passzi szerepét és politikai szándékait. Az alábbiakban saját, gyökeresen eltérő verziómat adom. 57 Mühimme defterleri 67, 151. p. 396. sz. (1591. augusztus 9.) Fez ezzel kiesik a számba jöhető helyek közül. 58 Ezt azonban még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. 59 S. Faroqhi: i. т., 292. S. W. Baron: i. т., 135-136.
