Századok – 1997
Tanulmányok - Kovács László: A 12. századi anonim denárok I/75
86 KOVÁCS LÁSZLÓ az említett módszerrel П. Géza és Ш. Béla uralkodási ideje között, a királyok szerinti belső kronológiai sorba rendezte. Eredményességében való meggyőződésétől vezetve, a lelethez valahogy hozzákeveredett és elhagyandó pénzeknek tekintette II. András néhány, Gubitza Kálmán leletközlésében megemlített - H236(l), H237(2), H242(l) típusú — veretét, valamint az abban ugyancsak előfordult friesachi dénárokat. Eljárásának önkényességét mutatja, hogy nemcsak ezek a kihagyásra ítélt érmék, hanem az általa még II. Géza veretének jelzett, de újabban ugyancsak II. András érméjének tekintett H204 dénár is cáfolja a kincs III. Béla-kori elrejtését, s ha erre valóban II. András uralkodása alatt került sor, akkor az anonim dénárok egykor általa készített rendszere is tarthatatlanná válik, amint arra Huszár Lajos a részletekre való kitérés nélkül rá is mutatott: Lajos Huszár 1979, 36 (2. jegyz.). 14 Ld. II. István és II. Béla bizonytalan azonosítású, s kérdőjellel jelzett érmetípusait: Unger Emil\ Magyar éremhatározó. Középkor I. Budapest 1958, 7-8 (az érmetípusoknál alkalmazott rövidítése: U). 15 Vö. Lajos Huszár 1979, 36 (2. jegyz.). 16 Vö. Gedai István-. Leletadatok II. Béla pénzveréséhez. Agria 25-26 (1989-90) 377-380. !7 Magyar neve „cinterem" a latin coemeterium „temető, templomudvar" szóból: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk.: Benkő Loránd. I. Budapest 1967, 443. 18 I. (Szent) László király ún. I. törvénykönyvében, azaz az 1092. május 20-i szabolcsi zsinati határozatok 25. cikkelyében, Kálmán király a maga 1100 körüli, ún. I. törvénykönyvének 73. cikkelyében, valamint az 1104/1112/13 közötti első ún. esztergomi zsinat határozatának 9. cikkelyében: Závodszky Levente-. A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Budapest 1904, 92, 99; Árpádkori törvények. Latinból fordította Szilágyi Loránd. Budapest 1961, 32, 48, 51; Lothar Waldmüller: Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Paderborn, München, Wien, Zürich 1987, 122; Jánosi Monika: Az első ún. esztergomi zsinati határozatok keletkezésének problémái. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 83 (1986) 28; László Kovács: Das früharpadenzeitliche Gräberfeld von Szabolcs. Varia Archaeologica Hungarica 6 (1994) 179-181. Lehetséges, hogy e temetők már nem is voltak a szó szoros értelmében pogányok, hiszen a sikeresen térítő Gellért csanádi püspök (1030-1046) nagy legendájából ismert, hogy egyházmegyéjében körbejárt „felszentelni azok temető helyét, akik templomot akartak építeni".: Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk.: Érszegi Géza. Budapest 1983, 84; Bóna István: Magyar-szláv korszak. In: Erdély rövid története. Főszerk.: Köpeczi Béla. Budapest 1989, 143; Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, 10-11. századi leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé, /Csóka/. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1991/92-1, 67. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy új temetőhelyeket szentelt fel, de úgy is, hogy a meglevő temetőket szentelte fel, s azokhoz épült a templom. 19 A zárópénz szerep a többérmés sírok azon csoportjánál nyer jelentőséget, amelyek mellékletei között ugyanazon uralkodó több érmetípusára, vagy több uralkodó érméjére találtak. Ilyen esetekben a „zárópénz" a legfiatalabb vagy az annak tekintett veret. 20 Az általam ismert egyetlen kivétel a Szabolcs (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - Petőfi utcai köznépi temető 82. sírjának H91 típusú, 12. századi anonim denára, amely egy, a feltáráskor megsemmisült másik érmével együtt került elő: László Kovács 1994, 31, 33: 7. á (18. jegyz.). 21 *-gal azokat a vereteket jelöltem, amelyek templomkörüli temetőkben sem kerültek elő! 22 +-tel azokat a vereteket jelöltem, amelyek talán csak változatai egy-egy valódi típusnak, ill. hibridveretek. 23 =.v e i a csegelyeket jelöltem, amelyek félkész, azaz a négyszegletes, körülvágatlan lapkára vert érmék. 24 A teljesen feltárt temetők sírjainak térképére bejelölt érméi szerencsés esetben többé-kevésbé felismerhetővé tették a temető „benépesülését" , azaz a sírok megásásának egymásutániságát, vö. Kovács László: Régészeti jegyzetek I. László király érméinek sorrendjéhez. Numizmatikai Közlöny 88-89 (1989-1990) 63-76: temetőtérképek! A templomkörüli temetőknél a legnagyobb gondot általában a feltáratlanság jelenti. így pl. az ó-kolozsvári ispáni székhely templomkörüli temetője (Kolozsvár /Klausenburg, Cluj-Napoca, Románia/ - Kolozsmonostor /Cluj-Mänä^tur/) 159 sírós részlete 15 sírjában a következő 15 érme látott napvilágot: I. András H9, I. (Szent) László H22(3), H24, H25, II. Béla H49 denára, 12. századi anonim dénárok H95, H96, H106, H152, H163?, H189, Mária (1385-1395) H566 denára. Az ásatásnak a temetőtérképről leolvasható részletfeltárásai miatt azonban az anonim érmék kronológiája fel sem vethető: Petre Iambor - §tefan Matei: Noi cercetäri arheologice la complexul medieval timpuriu de la Cluj-Mänä§tur. Acta Musei Napocensis 20 (1983)
