Századok – 1997

Figyelő - Molnár Péter: Magyar-német vegyesbizottsági tárgyalások a tankönyvek kölcsönös revíziójáról (1940–1944) II/477

FIGYELŐ Molnár Péter MAGYAR-NÉMET VEGYESBIZOTTSÁGI TÁRGYALÁSOK A TANKÖNYVEK KÖLCSÖNÖS REVÍZIÓJÁRÓL (1940-1944) A Magyarország és a hitleri Németország közötti kulturális kapcsolatok történetében fontos állomás volt az 1936. május 28-án megkötött magyar-német kulturális egyezmény. Itt fogalmazódott meg egy magyar-német vegyes bizottság létrehozatalának gondolata, mely szerv aztán az 1940. március 12-i ülésén foglalkozott először, bár ekkor még csak érintőlegesen, a tankönyvrevízió kérdésével. Az ülésen felváltva elnököltek Szily, ill. Zschintsch államtitkárok. Szó esett a budapesti bölcsészkar német vendégtanára megbízatásának meghosszabbításáról, esetleges tanár- és diákcserékről és a magyarországi német nyelvoktatás fejlesztéséről. A tankönyvekkel kapcsolatos megjegyzések egyelőre meglehetősen ötletszerűek és felületesek. A célkitűzések szerint elsősorban a földrajz és a történelemkönyvekre kell összpontosítani, a másik államra vonatkozó valótlan állításokat, ill. a másik népet rossz színben feltüntető kijelentéseket kell megváltoztatni. A német fél nehezményezte, hogy magyarországi könyvtárakban, egyetemi és főiskolai intézetekben még mindig könnyen hozzáférhető bizonyos nem kívánatos irodalom, több helyen tanulmányi célokra rendelkezésre állnak a Németországban betiltott emigráns kiadványok. Válaszképpen a magyar küldöttség is kifogásolt bizonyos német könyveket és tankönyveket, melyek lekicsinylően nyilatkoznak a magyar népről. Konkrétumokról azonban nem esett szó, a megállapodás szerint az elkövetkező időszak feladata egymás tankönyveinek kölcsönös felülvizsgálata. A munka azonban nagyon lassan haladt, akadozott a vizsgálandó tankönyvek kölcsönös cseréje, az elbírálás szempontjai sok esetben tisztázatlanok maradtak és német részről magyarul megfelelően tudó szakemberek alkalmazása is gondot okozott. A következő, a témával magas szinten foglalkozó ülésre egy 1942-es, az ügyek felgyorsítását szolgáló határozat alapján 1943-ban került sor. Időközben sokat változott, szorosabbá, de egyúttal feszültebbé is vált a két ország közötti viszony, a háborús légkörben a viták is élesebbé váltak Jellemző, hogy egy német minisztériumi jelentés Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942. június 7-én, Szegeden elmondott beszédét is igen kritikusan értékeli. Felszólalásában Hóman a hivatalos álláspontot képviseli Magyarország történeti szerepét és mai helyzetét illetően. Kifejti a szentistváni gondolatot, Magyarországot, mint nemzetállamot határozza meg („Nationalstaat" és nem „Nationalitätenstaat"), ahol a nemzetiségek kulturális jogokkal rendelkeznek, a nyelvhasználat lehetősé-