Századok – 1997

Közlemények - Erős Vilmos: Szekfű és Mályusz vitája a „Magyar Történet”-ről II/453

466 ERŐS VILMOS tás-történet, településtörténet, művészettörténet, stb. eredményeit is. Ha az egyetem szakiskola volna, elég lenne egy kivonatot készíteni ebből az igen szép munkából s azt előadni ezért azonban kár volna...A mi feladatunk az, hogy megkíséreljük, nincs-e más megoldása a múlt rekonstruálásának, nem lehet-e újabb szempontok érvényesítésével más szintézist csinálni s hogy eldöntsük, a legújabb nyomtatásban megjelent feldolgozás nem mellőzött-e el egyoldalúan bizonyos fontos tényeket...Az a célunk, hogy lehetőleg még hűbben és még igazabban támasszuk fel az elmúltat. Ha már most ezt a kötelességünket úgy teljesítjük, hogy más, eltérő premisszákból haladunk a cél felé, akkor Önöknek módjukban van ugyanazt a korszakot két különböző szemszögből meglátni. A remélhető eredmény hogy pontosabban megismerik a korszakot, másrészt a két kép összehasonlításából levonhatnak bizonyos módszertani és történetkritikai tanulságokat s ugyanezzel kedvük ébredhet, hogy az eltérő pontokat saját maguk vegyék beható vizsgálat alá s esetleg egy harmadik megoldással még közelebb jussanak az igazsághoz."32 Előadásának első felében azután a történész a barokk és a felvilágosodás fogalmait elemzi. A két „világnézet" bemutatásakor főként Dilthey, Troeltsch, Karl Joel és Max Weber kérdéskörrel kapcsolatos munkáiból merít. A barokkot véleménye szerint a vallási türelmetlenség és a fanatizmus, az erős állam és a fejedelmi hatalom igenlése, a rendi társadalomszemlélet valamint a pompakedvelésre, luxusra, az emóciók felkeltésére alapozott, a vallás szolgálatában álló művészet jellemzi. A barokk világnézet kifejeződése volt a gazdasági élet merkantilizmusa is, mely nem engedte az egyéni kezdeményezések kibontakozását. „A barokk-kor szellemének tipikus kifejezője — olvashatjuk Mályusz előadásának szövegében — a gazdasági élet is. Az egyes ember gazdasági tevékenysége meg van kötve, korlátok közé van szorítva. Nem rendelkezhet szabadon tulajdonával — kereskedelmi monopólium akadályozza — sem munkaerejét szabadon fel nem használhatja. Az árakat sem szabhatja meg tetszése szerint s még az sem függ saját elhatározásától, hogy mit termeljen. Az egész gazdasági élet az összesség, az állam szemléletéből indul ld s az egyes ember érdekeit feltétlenül alája rendeli a közösség érdekeinek. (Joel 359. о.) A bárok (sic!) itt is a középkor fokozása. A középkorban csak egy-egy város kötötte le az egyénnek, az egyes embernek a gazdasági tevékenységét és szabadságát, most egy sokkal nagyobb hatalom, az állam."33 A barokk világnézettel állítja szembe Mályusz a felvilágosodás „Weltanschauung"-ját. A felvilágosodást előkészítő tényezők közül a természettudományok fejlődését, a protestantizmus és a reformáció polgári értékeket (individualizmus, demokrácia, racionalizmus, kapitalista szellem) megtestesítő tevékenységét emeli ki. A felvilágosodás fő jellemzői szerinte, ennek megfelelően, a barokkal szemben: a társadalom érdekeinek az állam fölé helyezése (Rousseau) s az egyenlőségen alapuló társadalomszemlélet, a hősi életvitel helyett a felvilágosult polgár embereszménye, az oknyomozó, pragmatikus módszeren és a fejlődésgondolaton alapuló történetfelfogás, s a barokk képzőművészet-kultusza helyett az irodalom, s így az értelem elsőbbségére alapozott művészetértelmezés. A barokk és a felvilágosodás e beható leírása után tér át Mályusz a konkrét magyarországi fejlődés bemutatására. Mielőtt azonban a további elemzésbe bele-