Századok – 1997
Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383
406 KOZMA ISTVÁN magyar és kb. 2,5%-a egyéb származású volt. Egyébként a zsidók és nem zsidók arányában 1933 és 1938 között némi eltolódás ment végbe: 1933-ban a kérelmezőknek még kb. 19%-a volt izraelita vallásban született személy 1938-ban viszont már csak legfeljebb 10%-a. (A két esztendő összes izraelita származású kérelmezőjének 4/5-e- 1933-ban, 1/5-e 1938-ban fordult névváltoztatásért a BM-hez.) 1933-ban a kérelmezők legalább 60%-át a közületi szféra alkalmazta. A folyamodók 31%-a a közigazgatásban és a fegyveres erőknél szolgált, 13%-uk közüzemi munkás, 15%-uk közüzemek hivatalnoka, 1,3%-uk pedig közüzemek vezetője volt. (Alkalmazotti és szabadfoglalkozású értelmiségi, diák és egyházi személy a kérelmezőknek további 11,5%-a volt.) Dobrovitsnak a magán- és közületi szférát szét nem választó adatai szerint is (ld. 11. táblázatot!) az 1937. évi kérelmezők legalább 50%-a e kategóriákba tartozott. Az 1933. és 1938. évek összesített adatai szerint a közigazgatásban és a fegyveres erőknél szolgálók részaránya 28%, a közüzemi alkalmazottak és vezetők aránya 24,2%, míg az alkalmazotti és szabadfoglalkozású értelmiségiek, valamint a diákok és egyházi személyek reprezentáltsága 13,2%-os volt a néwáltoztatók között. A névmagyarosítás érdekében a közalkalmazottakra és a fegyveres erőknél szolgálókra nehezedő nyomásgyakorlás nem volt újkeletű jelenség. Előzményeivel már a millennium körüli fejlemények tárgyalása során is találkoztunk. Azonban az 1930-as évektől a rezsim összeomlásáig ez a presszió állandósult, jóval intenzívebb, szélesebb körre kiterjedő volt, és egyes esetekben — különösen a fegyveres erőknél — az erőszakos megnyilvánulásokat sem nélkülözte. Esetek százait sorolhatnánk föl a jutási altisztképző iskolában 1931-ben lezajlott akciótól4 7 a honvédség maradékainál Nyugat-Magyarországon még 1945. márciusában (!) is folyó névmagyarosításokig. Csak néhány kiragadott példa a mozgalom és a befolyásolás érzékeltetésére: A Honvédelmi Minisztériumban 1933 januárjában egyszerre 11 tiszt kéri névmagyarosítását.4 8 - Az 1200/Sgt. - 1937. számú körlevél a Ludovika Akadémiára felvett tisztjelöltek névmagyarosítására szólít fel.4 9 - Határőri szolgálatra 1938-ban behívott sváb személy nevének tudtán és akaratán kívüli, hamisított kérelmen alapuló megváltoztatása.5 0 - Parancsba adott névmagyarosítás a szegedi m. kir. 17. honvéd határvadász zászlóaljnál 1940-ben (ld. Függelék 5.), és a 20. határvadász zászlóaljnál 1943-ban.51 - Honvéd egyének kérelmeihez csatolt sokatmondó nyilatkozat, miszerint: „alulírott kijelentem, hogy névmagyarosításomat önkéntes elhatározásból, kellő megfontolás után kérem. Nevem megváltoztatására nem erőszakolt senki, reám semmiféle formában erre vonatkozólag nyomást nem gyakorolt senki." - Egy kérelem indoklása 1944. márciusából: „Kérésem indoklásául felhozom, hogy az „E..." családi nevem idegen hangzású, és a katonaság is határozottan kívánja tőlem, hogy magyaros néwel cseréljem fel."5 2 A m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának aláírásával előbb 35, majd 27 rendőr kérelmét terjesztették föl 1933 októberében.5 3 - Ugyanennek a szervnek az állományából a következő hónapban egyszerre 59 rendőr és 90 detektív kéri névmagyarosítását.5 4 - A budapesti gyűjtőfogház 36 alkalmazottja kér magyar nevet 1933 decemberében.5 5 - 1933 novemberében a Földmívelésügyi Minisztérium addig idegen nevet viselő alkalmazottai is lelkesen csatlakoznak a mozga-
