Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
350 ZEIDLER MIKLÓS Budapest, Tinódi, 1990. Különösen 77-120. és Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre könyve Erdélyről. Világosság 1990/10. 767-779. 133 Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. (Összeállította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Juhász Gyula) Budapest, Kossuth, 1978. 31. és Gellért i. m. 369. 134 Gellért Stockholmban egy újságírókból, a kisgazdamozgalom tagjaiból és több nagyiparosból álló politikai csoport képviselőjeként mutatta be magát. Ebben a csoportban nem nehéz felismerni a Revíziós Ligát, ám Gellért elsősorban mégis a kormány bizalmi emberének számított. Az általa átadott javaslathoz ld. Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. 78. és 83. 135 д Magyar Revíziós Liga jelentései Stockholmból. 1942. december 20. és 1943. február 8. Fond 28/49. (Idézet ez utóbbi jelentés 10. oldaláról.) 136 Gellért i. m. 371. A Magyar Revíziós Liga stockholmi jelentése. 1943. június 10. OSzKK Fond 28/49. sz. Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. 60. Időközben Gellért valamivel biztatóbb hírekkel is tudott szolgálni: Bernhard Newman The New Europe с. könyve a Wilson-pontokat és az Atlanti Chartában foglalt elveket alapul véve lehetségesnek látta a trianoni békeszerződés etnikai korrekcióját. Newman szerint Magyarország Csehszlovákiából megkaphatná a Csallóközt, valamint néhány keletebbi területet 250-300 ezer magyarral, Kárpátaljáról mintegy 65-70 ezer magyar térhetne vissza. A második bécsi döntés határvonala elfogadható s a Bácska északi része is Magyarországé lehet. Minden esetben lakosságcserét kell végrehajtani, ilymódon a három szomszédos országban csak kb. 500-750 ezer magyar maradna izoláltan, akiket viszont át lehetne telepíteni. Gellért azért tulajdonított kiemelt jelentőséget e könyvnek, mert információi szerint Newmanre szerep várt a háború utáni békerendezésben. A Magyar Revíziós Liga stockholmi jelentése. 1943. március 23. OSzKK Fond 28/49. sz. 1-13. 137 A július 26-i megbeszélésekhez ld. a Magyar Revíziós Liga stockholmi jelentése. 1943. augusztus 16. Fond 28/49. sz. és Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. 60. 138 Juhász i. m. 380-381. Gellért i. m. 450-452. A memorandumot részleteiben közli Ullein-Reviczky Antal: Német háború - orosz béke. Budapest, Európa-História, 1994. 172-175. Emlékezésében Gellért megemlíti, hogy közvetve közreműködött Wallenberg Budapestre juttatásában és ellátta őt néhány ajánlólevéllel is, pl. Fali Endréhez, a szakirodalom azonban nem szól erről. Gellért i. m. 456-458. 139 A Külügyminisztérium jóval visszafogottabb megfogalmazásai, és ezek voltak a hivatalosnak tekintendők, ezzel szemben aligha voltak elegendőek a tárgyalópartnerek számára. Juhász i. m. 321-323. C. A. Macartney: October Fifteenth, a History of Modern Hungary. 1929-1945. Edinburgh, University of Edinburgh,1961. II. 121. Gellért i. m. 367. 140 A L'Avenir címet viselő Angliába és Amerikába szánt lap francia nyelven jelent meg és hivatásos diplomaták és békeelőkészítők számára készült. Gellért meg is állapodott az egyik szerkesztővel, hogy a folyóirat hasábjain a közép- és délkelet-európai ügyeknek tekintélyes részt fognak szentelni, s az októberi második számhoz már cikket is kért Budapestről, amelyben a lakosságcserét mint megoldást szociális és politikai alapon elutasítják. A Magyar Revíziós Liga jelentései Stockholmból. 1943. augusztus 15. és augusztus 16. III. OSzKK Fond 28/49. Szegedy-Maszák i. m. II. 344-345. Erre a propagandára egyébként Gellért — főként Ullein-Reviczky kinevezése után — jelentős összegeket kapott a Külügyminisztériumtól. Szent-Iványi i. m. 168. 141 Szent-Iványi i. m. 164-167. és 177. Kállay i. m. II. 77. Tamás i. m. 56. 142 Talpassy Tibor: A reggel még várat magára. 275. Ujpétery i. m. 430. Honti i. m. 35. Pintér István: A Magyar Front és az ellenállás (1944. március 19.-1945. április 4.). Budapest, Kossuth, 1970. 119. Rubletzky Géza már 1945 végén összegezte a magyar diplomáciának a békeszerződés előkészítésével kapcsolatos feladatait. (Készüljünk a békére. Kis Újság 1945. december 28.) Az 1945-ben létrehozott Tájékoztatási Minisztérium által kiadott füzetsorozatban jelent meg a korábban a Ligánál erdélyi kérdésekkel foglalkozó Szenczei László két munkája is: A magyar-román kérdés című (Budapest, 1946[?]) — ebben a szerző mintegy 22 ezer km2-nyi terület Magyarországhoz csatolását javasolta, valamint autonómiát a Székelyföld számára, melynek felügyeletét a tanulmány szerint magyar és a román igazságügyminiszter és az ENSz illetékes szervezete által kinevezett egy-egy személy látta volna el — és egy másik, Az erdélyi magyarság harca címmel (Budapest, 1946). Ld. Békés Csaba: A békét a győztesek kötik. A magyar kormány békepropaganda tevékenysége 1945-46-ban. Aetas 1990/1-2. 29-42. 143 Jól ismertek a keresztre feszített Magyarország és a „magyar feltámadás" sablonjai. Létezett még egy, a manicheizmus kínálta fény-sötétség ellentétpárra épülő jelképegyüttes is, ám ez oly általánosan jellemző szimbóluma minden konfliktushelyzetnek, hogy hiba lenne speciálisan a
