Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
348 ZEIDLER MIKLÓS 111 Feljegyzés a szlovák propagandahivatalról. 1940. november 15. OL К 30 B/22-1453. Feljegyzés a román propagandáról. (Keltezetlen, valószínűleg 1941.) Uo. sz. n. Vitéz Rényey Viktor bukaresti követségi tanácsos Szent-Iványi Domokoshoz, a Miniszterelnökség Tájékoztatási Osztályának vezetőjéhez szóló 1941. március 1-i bukaresti jelentésében 317 millió leies (10 millió pengő) költségvetésről ír, amiből a propagandaosztály 177 millió leijel részesedik (5,5 millió pengő). Uo. 69. 112 Minden részletezés nélkül elég itt a hírlevelek és folyóiratok cikkeire, valamint Falinak az ilyen irányú igények foglalatát nyújtó Jogunk Erdélyhez (Budapest, Magyar Revíziós Liga, 1940) c. könyvére s annak idegen nyelvű kiadásaira utalni. 113 A Magyar Revíziós Liga berlini jelentése. 1940. július 25. OL К 30 B/95/c-62. Szász Zsombor: Transylvania Partitioned. DR 1941. március. 6-13. (Idézet a 13. oldalról.) 114 A Magyar Revíziós Liga párizsi jelentései. 1940. szeptember 6. és december 7. OL К 30 B/95/e-71. és 77. (Idézet a 146. oldalról.) 115 A Magyar Revíziós Liga berlini jelentései. 1941. január 12., február 15. (ez utóbbi a Ligához beérkezett jelentés továbbításának dátuma) és május 5. OL К 30 B/95/c-6. és 9. és OL К 30 В/15-1939-22. A Magyar Revíziós Liga olaszországi jelentései. 1940. október 14., 1941. január 2. és március 15. OL К 30 B/95/f-78., B/95/d-5. és B/15-1939-16. 116 A Magyar Revíziós Liga munkásságának rövid ismertetése. 1941. július 2. OSzKK Fol. Hung. 2734/IV 182-187. A jelentés név szerint is megemlíti Pavelicset, Lorkovicsot, Artukovicsot és Szerticset. Valószínűnek látszik, hogy Tamás és Pavelics már Genfben is szoros munkakapcsolatban álltak. Ld. Potoczky Kálmán feljegyzései. (Kézirat.) 89. 117 A Magyar Revíziós Liga londoni jelentése. 1941. április 17. OL К 30 B/15-1939-20. Az erősen kedvezőtlen közhangulatban némi pozitívum volt, hogy a titkár nem szigetelődött el teljesen: a csehszlovák és lengyel propagandistákkal összejárt, az ukrán iroda megszűnt, a román propaganda pedig erőtlen volt. 118 Rothermere levele Herczeghez. (Keltezetlen fordítás, valószínűleg 1939. tavasz.) OSzKK Leveles tár. 119 Rothermere az első bécsi döntést követő magyarországi diadalútja során revíziós munkássága elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét. A szobrok történetére ld. Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, 1934. 365-367., 382-287. és 416-419., valamint Pótó János-. Emlékművek, politika, közgondolkodás. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1989. 27-28., 31-32. és 33-34. 120 A jugoszláviai bevonulás idején elkövetett kegyetlenkedések és a bácskai atrocitások sajtóvisszhangjához ld. A. Sajti Enikő: Délvidék 1941-1944. A magyar kormányok délszláv politikája. Budapest, Kossuth, 1987. 75. és 169-170. 121 Feljegyzés Herczeg Ferencnek a Délamerikai Magyarság 1941. március 20-i számában a külföldi magyarokhoz intézett rádiószózatáról. 1941. július 18. PIL 704. f. 349. 122 Gellért Andor: A stockholmi színtér. Adalékok a magyar „kiugrási diplomácia" történetéhez. I—II. Új Látóhatár 1974/5, 6. 366. Gellért később titkárként eleget is tett ennek a megbízásnak. Ld. pl. Magyar Revíziós Liga jelentései (1939-1941) OL К 30 B/95/c. 19-256. Elképzelhető, hogy ennek keretében küldték ki Tamás Andrást 1939 őszén Rómába, a Liga új képviseletéhez. A fedezet egy részét a Külügyminisztérium a megszűnt varsói követség költségvetéséből a római követség sajtóalapjának utalta át, amely októbertől havi 1900 lírát folyósított Tamásnak. OL К 66 1939-IH-4. Fall Endre ügyei. 40056/3 alapsz. Az ő feladata lett az is, hogy a Kárpátalja bekebelezésére indult ukrán propagandát leszerelje. Kapcsolatba is lépett az Olaszországban tartózkodó Makohin ukrán vezetővel, és sikerült meggyőznie arról, hogy támogasson a bolsevizmus ellen harcoló minden népet. Fali levele Szent-Iványihoz. 1939. december 23. OL К 30 B/95/a. és Makohin levelei Tamáshoz. 1939. november 20. és december 2. (Fordítások.) Uo. 452/1939. Melléklet. 123 A Tájékoztatási Osztály 1939. október 1-től 1941. július 13-ig működött. A m. kir. kormány 1939. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, Athenaeum, 1941. 3. és e sorozat 1941-re vonatkozó kötete. (1943) 3. Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-Minerva Kossuth, 1982. 44-45. és 142. A Liga jelentéseit Fali elküldte a Kormányzó Kabinetirodája, a Miniszterelnökség Elnöki valamint Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya számára, a Külügyminisztérium Politikai valamint Sajtó- és Kulturális Osztályának és a vezérkar Újszászy István vezérőrnagy vezette 2. osztályának is. Tamás András: Délkeleteurópa a diplomáciai törekvések sodrában 1939-44 között. I. rész. 1939-1942. Montreal, Északi Fény, 1961. 49-51. és 55.
