Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
332 ZEIDLER MIKLÓS vetítőként segítette a londoni lengyel emigráns kormány munkáját is.12 7 A magyar fél ettől a gesztustól azt várta, hogy a brit kormánnyal jó viszonyban álló lengyel emigráció támogatásával bizonyíthatja külpolitikai önállóságát és jóindulatát az angolszász hatalmak irányában. 1942 közepén ez ügyben kedvező visszajelzés érkezett Londonból, de ez nem ment tül azon, hogy Tamással mint a Liga és a hozzá tartozó ellenzéki politikai személyiségek megbízottjával hírszerzői szinten kapcsolatba léptek. Néhány hónap mülva megállapodtak abban, hogy, mivel Nagy-Britannia számára a Kállay-kormány még mindig nem számított tárgyalóképesnek, az előkészületeket két körben teszik meg: „Wodianer biztosítja a hivatalos vonal működését, reámhárul [Tamásra! a kapcsolat fenntartása Bajcsy-Zsilinszkyvel és a Revíziós Liga csoportjával."12 8 Semmilyen nyoma sincs azonban annak, hogy Tamás missziója kézzelfogható eredményt ért volna el az angolszász hatalmakkal kiépítendő kapcsolatok terén. Honti Ferenc, a Liga hajdani párizsi titkára 1943 márciusában a genfi főkonzulátushoz nyert beosztást sajtó- és propaganda hatáskörben. Megüresedő franciaországi helyére Rubletzky Gézát szemelték ki — aki 1939 végéig Párizsban tanult, majd hazatérése után a Ligánál dolgozott —, ő azonban végül Budapesten maradt, így a francia iroda alighanem szüneteltette működését.12 9 Hontinak nem volt könnyű dolga. Algol partnert nem talált Genfben, mert — mint írta — Nagy-Britannia Magyarországot „a saját hatalmi övezetén kívülálló országnak tekinti s legfeljebb információs szempontból szentel neki némi figyelmet". Az amerikaiak részéről mutatkozott bizonyos érdeklődés, s a New York-i rádiónak Honti szállított is híranyagot a zsidóüldözésekről és a nemzeti ellenállásról, ennél tovább azonban nem jutott. A Szovjetunió sem rendelkezett Svájcban hivatalos képviselettel, Hontinak 1943 augusztusában mégis sikerült megbeszélést tartania egy volt szovjet diplomatával, a magyar-orosz közeledésről, aki nyíltan közölte, hogy amennyiben Magyarország a németek oldalán fejezi be a harcot, „a legkedvezőtlenebb elbánásban fog részesülni". Szokolin volt szovjet népszövetségi főtitkárhelyettes elmondta, hogy a magyai- csapatoknak a frontról történt visszavonása jó benyomást keltett, a front mögött maradt alakulatokat azonban továbbra is ellenségnek tekintik. Javasolta, hogy, bármily kockázatos is, Magyarországnak szakítania kell a németekkel és fel kell hagynia a szövetségesek elleni propagandával. A békerendezésről szólva megjegyezte, hogy alapvetően a nemzetiségi elvet fogják érvényesíteni - gazdasági szempontok figyelembevételével. Kárpátalja hovatartozását a Szovjetunió biztonságpolitikai megfontolásai döntik el, ám a független Erdély megteremtésére jó esély van.130 Honti hazautazott, hogy a Külügyminisztériumban beszámoljon e megbeszélésről, ám azt a választ kapta, hogy „a kormány nem bocsátkozhatik bizalmas jellegű tárgyalásokba sem Oroszországgal". Honti 1943 szeptemberi budapesti látogatásakor tartott megbeszélések után elvállalta a Kisgazdapárt svájci képviseletét.13 1 Ilyenformán tevékenysége a háború utáni demokratikus politikai berendezkedést ígérő propagandára is kiterjedt. Ennek keretében 1944 márciusában Genfben sikerült megjelentetnie Bajcsy-Zsilinszky Endre Transylvania с. könyvét, Herczeg Ferenc előszavával, majd augusztus végén kiadta — később a sajtóban és itthon is terjesztette — Emlékirat Magyarország és a kis keleteurópai országok helyzetéről az Egyesült Nemzetek győzelme után c.
