Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 331 terelnökség keretében Teleki hamarosan létrehozta a Tájékoztatási Osztályt, melynek élére a közismerten angolszászbarát Szent-Iványi Domokos került. Ezt az irodát hivatalosan „a belföldön tartózkodó vagy keresztülutazó külföldiekkel az érintkezés felvételére" létesítették, valójában a miniszterelnökségi és a külügyi sajtóosztály mellett új információs irodaként működött és békeelőkészítési feladatokat is ellátott. A Revíziós Liga külföldi titkárainak beszámolóit — mint a követségi jelentések egyfajta kiegészítéseit — rendszeresen megküldték Szent-I-ványinak, aki ezt az információs forrást nagyra értékelte. A Tájékoztatási Osztály azonban 1941 júliusában - három héttel Magyarország a magyar hadba lépés után megszűnt, munkáját és személyzetét a Külügyminisztérium vette át.12 3 Amikor 1941 folyamán Magyarország — tulajdonképpen akarata ellenére, mégis saját döntései eredményeként — fokozatosan belekeveredett a háborúba, diplomáciai kapcsolatai is megszakadtak az angolszász hatalmakkal, e Teleki által megvetett alapokon épült fel, részben a Liga embereiből, a diplomácia „második vonala", amelynek feladata 1942-től mindinkább az angolszász hatalmakkal való kapcsolatteremtés, bizalmas közlemények és memorandumok továbbítása, majd a fegyverszüneti tapogatózások és tárgyalások elindítása volt. Arra nem volt remény, hogy a hivatalos viszony helyreálljon, a magyar kormány azonban mindenképpen szerette volna a kommunikáció elszakadt szálait újrakötni. Ennek megvalósítása olyan külpolitikai rutinnal rendelkező emberekre várt, akik nem kötődtek szorosan a Külügyminisztériumhoz, így tevékenységüket könnyebbnek túnt titokban tartani. Minthogy a hálózat kiépítését megszervező Ullein-Reviczky Antal külügyi sajtófőnök baráti viszonyban volt Fali Endrével, aki mint a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója és első számú ügyintézője, a külföldi titkári szervezetet is irányította, a Liga ügynökeinek bekapcsolása a titkos tárgyalásokba kézenfekvő megoldásnak látszott. A külpolitika új munkásai számára segítséget jelentett, hogy több, a titkos megbeszélések szempontjából immár kulcspozícióban levő diplomata a Külügyminisztériumba való felvétele előtt együttműködött a Ligával.12 4 Ullein-Reviczky az előkészületeket 1941 nyarán kezdte meg: magához hívatta a Liga külföldi képviselőit és néhány megbízható barátját, hogy kidolgozzák a „kapunyitás" terveit Anglia felé. A sajtóattaséi állásokba a maga bizalmi embereit küldte s hasonló alapon válogatta ki a Magyar Távirati Iroda tudósítóit is. A Ligától a három legtehetségesebb és leggyakorlottabb levelező jött számításba: Gellért Andor, Honti Ferenc és Tamás András. Ok azokba a semleges európai városokba kerültek, ahol a hírszerzéssel, propagandával, szabotázzsal és a megszállt és csatlós államok ellenzéki mozgalmaival való kapcsolattartással foglalkozó angol szervezetek központjai működtek: Stockholmba, Genfbe és Lisszabonba. Elsőként Tamás kapott utasítást 1941 szeptemberében a lisszaboni MTI-tudósítói poszt elfoglalására és a Liga képviselői teendőinek ellátására. Az új megbízott — a Wodianer Andor lisszaboni követtel folytatott megbeszélés után — 1941. december végén elutazott állomáshelyére.125 Tamás, és a többi kiküldött, a hivatalos magyar külképviselettel biztonsági okokból nem tartott látványos kapcsolatot, a sajtóattasékat ellenben utasították a Revíziós Liga képviselőivel való együttműködésre és — szükség esetén — azok támogatására.12 6 Tamás feladata sajtófigyelés, információk gyűjtése, a magyarellenes propaganda semlegesítése volt, és köz-
