Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
328 ZEIDLER MIKLÓS Amikor ez 1939 március közepén megtörtént — a németek prágai bevonulása és Csehszlovákia összeomlása nyomán —, túlnyomó többségében rutének által lakott országrész tért vissza, ami azt a képzetet keltette, hogy az elszakított területek mintegy „az ezerév vonzásába kerülnek", s hogy visszajönnek-e, attól függ, hogyan hajtja végre Magyarország Kárpátalja integrációját. Nem sokkal később Herczeg előremutató cikkben, a korábban hangoztatott, néprajzi elven alapuló revizionizmuson túllépve, voltaképpen az autonómiák eljövendő Magyarországának szózatát fogalmazta meg: „A mi régi nemzetiségi politikánk túlélte magát, hasznavehetetlen lett, ha újból fel akarnók támasztani, katasztrofális balfogást követnénk el. Ami meghalt, azt el kell temetni, akármennyire a szívünkhöz nőttek (!) is. El kell tehát temetnünk a nagy részét annak a politikai gondolatkörnek is, amelyet ifjabb éveinkben magyarnak, hazafiasnak és csalhatatlannak neveztünk. ... azok, akik egykor mint a magyar nemzetnek kiskorú gyermekei váltak ki Szent István birodalmából, ma már mint a magyarság teljes jogú és egyenlő rangú testvérei térhetnek oda vissza. ... Azoknak, akik majd tető alá fogják hozni a rutén autonómiát, tudniok kell, hogy az önkormányzat nem lehet névleges és látszólagos, annak becsületesnek és valóságosnak kell lennie. Olyannak, aminőt húsz esztendőn át hiába vártak és követeltek a csehektől."110 Ettől kezdve a Magyar Revíziós Liga tevékenységében sokkal nagyobb súlyt kapott a történelmi Magyarország restitúciójáért folytatott nyílt propaganda - mindenekelőtt Szlovákia, Erdély és a kelet-magyarországi területek vonatkozásában. Ez azonban mindig valamilyen autonómia — valószínűleg őszinte szándékú — ígéretével egészült ki, jóllehet a Liga nem volt abban a helyzetben, hogy ezen ígéreteit valóra váltsa s a megfelelő kidolgozott tervekkel sem rendelkezett. A magyar revíziós sikerek következtében a román és a szlovák álllami propaganda is űj erőre kapott: 1938 október elején a szlovák kormány a Miniszterelnökségnek alárendelt propagandahivatalt létesített. A hivatal utóbb propaganda államtitkárságként Karel Murgas irányítása alatt dolgozott, immár jóval szélesebb hatáskörrel. Feladata volt a szlovák államiság gondolatának megerősítése, a nemzet politikai nevelése, a szlovák kultúra és igazság terjesztése külföldön, Németország és Olaszország megnyerése az első bécsi döntés revíziójának, valamint a nemzeti érzelmek életben tartása a külföldi szlovákok körében. 1940-ben 2 millió, a következő évben 5 millió pengő értékű támogatást kapott személyi kiadásokra, külföldi propagandára, idegen nyelvű kiadványokra és kulturális propagandára. Romániában 1939 novemberében szervezték meg a propagandaminisztériumot, mely az 1940-1941-es költségvetési évben több mint 4 millió pengő nagyságú költségvetéssel bírt, de ezen kívül más jelentős nemhivatalos támogatásokat is kapott.11 1 A Revíziós Liga 1939 közepétől a legnagyobb aktivitást Erdély visszacsatolása érdekében fejtette ki. A megjelent könyvek és cikkek java része már egész Erdély Magyarországhoz kapcsolását javasolta.11 2 A magyar-román határtárgyalások kudarca után, 1940 augusztus végén ismét német-olasz döntőbíróság határozott. Az Erdélyt nyugatról keletre átszelő határvonal mindkét oldalán jelentős nemzeti kisebbségek maradtak s a döntés egyik fél számára sem volt kielégítő, így azután nemigen csitult a propagandaharc magyarok és románok között: a
