Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 327 egyszer egyenesen káros volt. A nyelvi formában biztos, komoly és tárgyilagos ismeretterjesztés helyett mindenféle hibrid, rövidéletű, gyenge angolsággal írt orgánumot hívtak létre, melyeket egy tisztességgel szerkesztett, kiváló angolsággal írt, tetszetős formájú és ügyesen terjesztett nagy folyóirattal pótolni ugyancsak elsőrendű nemzeti érdek."10 4 A vezetőség úgy vélte, az új folyóirat és a Liga közti szoros kapcsolattartás révén „különböző utakon haladó akcióink fenntartása mellett összeegyeztethetnők munkánkat", az egyre szaporodó nézeteltérések azonban végül feszültté tették a viszonyt.10 5 A területi revízió időszaka A területvisszacsatolások éveiben a Liga rendkívüli mennyiségben gyártotta a propagandakiadványokat és mind több külföldi újságírót hívott Magyarországra tájékozódás és anyaggyűjtés céljából. 1938 közepén, amikor a Szudéta-válság tartotta izgalomban a világot, alaposan felerősítette propagandáját: az év során mintegy harminc könyvet jelentetett meg, a Danubian Review és a hírlevelek pedig szinte kizárólag a csehszlovákiai kisebbségek helyzetével és a Felvidék visszacsatolásának kérdésével foglalkoztak. Április 24-én a térre is kihangosított Vigadóbeli Revíziós Liga-nagygyűlésen a korabeli adatok szerint hatvanezer ember követelte Csehszlovákia feldarabolását valamint — az önrendelkezési jog örve alatt — a Felvidék Magyarországhoz csatolását.106 Ez idő alatt a külföldi titkárságok egyre-másra szervezték a helybeli előadásokat: Franciaországban inkább parlamenti felszólalások, Olaszországban óriási tömegű újságcikk támogatta a revíziót. Londonban, ahol a propagandaelőadásokat mindig is nehezebb volt tető alá hozni, a magyarbarát képviselők feszegették a csehszlovákiai kisebbségek kérdését, Póka-Pivny pedig a Revíziós Liga anyagait juttatta el a kormány több tagjához. Rothermere is aktivizálta magát és az egész év folyamán a területi revízió szükségességéről cikkezett.10 7 Az etnikai szempontokat érvényesítő bécsi döntés igazolni látszott a Revíziós Liga évtizedes propagandáját, elfogadásával azonban Magyarország politikai adósságot is csinált. Herczeg visszaemlékezései szerint a „magyar közvélemény örömmámorban úszott, de a Magyar Revíziós Liga vezetői között pánik tört ki, mert világosan látták, hogy mióta Hitler tigriskarmai közé kapta a revíziót, az lecsúszott magas erkölcsi talapzatáról, megszűnt az igazság kérdése lenni, hatalmi kérdéssé züllött".10 8 Valószínű, hogy mégsem a pánik érzése volt a legerősebb, noha a Liga átlagosnál sokkal jobban tájékozott vezetői jól látták a Németországnak tett politikai ígéretek okozta nehézségeket s Hitler sem volt népszerű körükben. Bizonyára felismerték, hogy elsősorban nem a Szent István-i birodalom teljes vagy részleges helyreállításáról van szó, hanem arról, hogy Magyarország egy átfogó hatalmi játszma részévé válik. A propagandatevékenység azonban cseppet sem esett vissza, sőt Lukács György egyik új írásában máris felelevenítette a Magyarországot a Székelyfölddel összekötő folyosó régi tervét. Lukács szerint, amennyiben ez nem volna megvalósítható, a teljes magyar-román-szász egyenjogúságon alapuló független Erdély létrehozására van szükség. Más megközelítésből — a történeti, civilizációs elvet hangoztatva — egy öt nyelven megjelent terjedelmes mű Kárpátalja visszacsatolásáért emelt szót.109
