Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
322 ZEIDLER MIKLÓS mindenesetre 1934 végi budapesti útján kérte Bethlent, hogy Hordósyt sürgősen vonassa vissza, ellenkező esetben ő maga távozik posztjáról. A Ligát eléggé váratlanul érte e lépés, bár tudott arról, hogy a titkár és a követ egy ideje sűrűn panaszkodik egymásra. Hordósyt, aki a Külügyminisztériumtól tisztes végkielégítést kapott, a Liga szerette volna néhány hónapra visszaküldeni, hogy utódját, Póka-Pivny Bélát segítse, a minisztérium azonban ez elől is elzárkózott.7 5 A Liga kiadványai A Magyar Revíziós Liga berkein belül uralkodó volt az a meggyőződés, hogy „Szent István birodalmát a magyarellenes propaganda fektette sírba és a föltámadást a magyar propaganda fogja előkészíteni - vagy egyáltalában nem lesz föltámadás."7 6 Ezért tartották döntőnek a világközvélemény — elsősorban Anglia — s persze a nagyhatalmak politikusainak, tudósainak felvilágosítását és meggyőzését, ami később megfelelő alapot szolgáltat majd egy Magyarország számára kedvező új békerendezéshez. A Liga, jegyzékei szerint, 1940 szeptemberéig öszszesen 270 könyvet jelentetett meg.77 A Magyar Revíziós Liga Kiadványai c. indító sorozat háttéranyagnak szánt első füzetei 1927 őszétől folyamatosan jelentek meg.7 8 Az angol, francia, olasz, német és magyar nyelvű pamfletek tematikus rendben foglalkoztak a magyarságot ért méltánytalanságokkal - s külön füzet a határmegállapító bizottság olykor valóban felületes munkájával, azzal a bevallott céllal, hogy nevetségessé tegye a bizottságot s ezen keresztül rámutasson a békeszerződés megalkotóinak cinizmusára.79 Mindezek a kiadványok kizárólag a kritika hangjai szólaltak meg, direkt megoldási javaslatot nem terjesztettek elő. Ilymódon a trianoni békeszerződéssel szemben felsorakoztatott történelmi, honvédelmi, biztonságpolitikai, kulturális, gazdasági, etnikai és jogi érveket csak az integrális revízió burkolt propagandájaként lehetett felfogni. Az egyik 1927-ben megjelent mű azonban, a külföldre került, egy tömbben élő magyar és német (vagyis a kisantant országokban idegenként kezelt) kisebbségekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtemény címén, valójában egy többfokozatú revíziós tervhez szolgáltatott népességi adatokat. A Kogutowicz Károly térképével kiegészített kiadvány az elcsatolt területek közül a határmenti, jórészt magyarlakta vidékekre, a Muravidékre, a Székelyföldre és az azt Magyarországgal összekötő román többségű folyosóra, Bácska és a Bánság némely területére, valamint Kelet-Szlovákiára és Kárpátaljára vonatkozóan szolgáltatott adatokat, jóllehet az utóbbi két területen a magyar és a német népelem együttesen is kisebbségben maradt. A füzetben elrejtett „maximális terv" az öszszes említett területre, a „minimális terv" a döntően magyarlakta határmenti területekre vonatkozott, s az adatokból kiolvasható volt egy köztes verzió: a Rothermere-vonal egyfajta javított változata is.80 A hazai feladatok között szerepelt egy olyan orgánum létrehozása, amelyben a Revíziós Liga rendszeresen tudósíthatja működéséről a közvéleményt, annál is inkább, mivel az eleinte bőséges revíziós anyagot hozó napilapok hangja egy idő múlva elhalkult. 1928 márciusában a Fali Endre és Vermes Béla is bekerült Magyar Külügyi Társaság lapja, a Magyar Külpolitika szerkesztőbizottságába. A folyóiratban ettől kezdve még sűrűbben szerepelt magyarbarát és revizionista köny-
