Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
318 ZEIDLER MIKLÓS ban és Rómában alakítandó magyarbarát társaságok ügyeinek intézésére egy-egy titkárságot kívántak szervezni, melynek vezetői közvetlen összeköttetésben állnak a két budapesti szervezettel. A titkárok látnák el e társaságok tagjait a magyar ügy iránti érdeklődés állandó ébrentartásához, magyar vonatkozású parlamenti és sajtófelszólalásokhoz szükséges adatokkal. A kiküldetés és a díjazás fedezete eleinte hiányzott, tavaszra azonban úgy tűnt, az angol-magyar társaság megalapításának terve komolyabb stádiumba lépett, és a Liga a költségek előteremtését is vállalta. A titkári posztra eredetileg Techert Gyulát, a Külügyi Társaság egyik titkárát jelölték, végül mégis Hordósy Iván került Londonba, aki előzőleg a Kanadai Magyar Újság főszerkesztője volt és csak néhány hónapja tért vissza Magyarországra. Rajta kívül négy fiatalembert küldtek ki fontos európai városokba. A népszövetségi kapcsolatokért is felelős Tamás András már jűniusban cikket küldött Genfből és ez idő tájt utazott ki Amszterdamba Kelemen Ernő is, Olaszországban pedig készen állt az évekkel azelőtt Milánóban letelepedett Balla Ignác újságíró, Herczeg darabjainak fordítója. Honti Ferenc, a Külügyi Társaság egykori titkára a következő év február elsejétől kezdte meg működését Párizsban - ötödikként.5 7 Hozzá kell tenni, hogy az Egyesült Államokban már 1928 októberében megalakult a Tengerentúli Magyarok Világszövetsége, amely erősen ambicionálta, hogy a Magyai" Revíziós Liga képviseletét ellássa. Nagyralátó célkitűzése az amerikai magyarság megszervezése, a magyar öntudat elmélyítése, állandó egyetemi és sajtókapcsolatok fenntartása, nagygyűlések és demonstrációk szervezése, valamint a Kongresszus tagjainak a revízió érdekében történő megdolgozása volt. Vezértitkárnak a Liga Pivány Jenő történészt jelölte. Herczeg kérésére Bethlen hivatalos állást eszközölt ki Pivány számára a Magyar Pénzügyi Szindikátus amerikai részlegénél, hogy az új titkár semleges intézmény oltalmában végezhesse munkáját.5 8 A New York-i állomás működéséről szinte semmilyen forrás sem maradt fenn. Egy panaszos levél mégis azt bizonyítja, hogy — legalább a kezdeti időkben — Piványnak a revíziós propaganda irányítására jóformán nem maradt ideje, mert a pénzszerzés és a kicsinyes belső csatározások minden percét lefoglalták.5 9 Az Egyesült Államok eközben a legkülönbözőbb revíziós társulatok valóságos zarándokhelyévé vált. A számos — főként újságok és emigráns szervezetek köré tömörült — helyi csoporton kívül az óhazából is áthajóztak önkéntes agitátorok. 1928 végén és 1930 elején a „Pro Hungária" Nők Világszövetségének két képviselője járt Amerikában és okozott nem kis fejfájást a követségnek,6 0 amely végül azt az indítványt tette, hogy „Bármennyire kívánatosnak tűnik, hogy magyar előadók ... ezután rendszeresen s nagyobb számban jöjjenek az Egyesült Államokba az amerikai közönség felvilágosítására, bármennyire kívánatos továbbá, hogy azok itt kifelé a külképviseletektől távol állva végezzék propagandájukat, kétséget nem szenvedhet, hogy a jövőben elkerülendőnek tűnnek a ... hibák, ami csak úgy érhető pl, ha az illetők mondanivalójukat s magatartásukat előzetesen megbeszélik az itteni külképviselettel s annak tanácsait megfogadják." Ebben a tekintetben a követség mintaszerűnek nevezte Eckhardtnak 1930 eleji monstre előadókörútját, melynek során a Liga alelnöke negyvennégy városban ötvenöt beszédben népszerűsítette a revízió ügyét. 61
