Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 317 Legyen mindennapi imádságunk: »Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,« vagyis add vissza nékünk, jó és igazságos Isten, elrabolt határainkat, tőlünk elszakított testvéreinket. »Kísértetbe ne vígy bennünket,« azaz ne engedd, hogy a csüggedés erőt vegyen rajtunk és összetörjön. ... Ez átsegít minden bajon s így eljutunk az ígéret földjére: hogy a Tátra ormára újból kitűzhessük szent jelvényünket, a nemzeti lobogót!" E szavak után a tömeg közös imát mondott, majd táviratban üdvözölte a kormányzót, a Liga elnökségét és Rothermere-t.53 Ugyancsak a belföldi terjeszkedés részeként 1932. december 3-án, a fiatalság revizionista nevelésének és egy friss propagandista gárda kiképzésének kettős céljával megalakították a Revíziós Liga ifjúsági csoportját is.5 4 A látványos akciók szervezése terén a továbbiakban is meglehetős találékonyságról tettek tanúságot: nagy jelentőséget tulajdonítottak a tömeggyűléseknek, melyekre egyre gyakrabban hívtak meg külföldi szónokot. A Liga vezetői sűrűn tartottak ismertető előadásokat intézmények és szervezetek számára országszerte. 1932 őszétől kezdve több határmenti városban ún. trianoni kereszteket állítottak, 1935 szeptemberében pedig Zalaegerszegen Herczeg mondott ünnepi beszédet a Revíziós Harangtorony felavatásánál. 1937 januárjában a Balaton utcát Rothermere-ről nevezték el, később a lord cikke megjelenésének tízéves évfordulója alkalmából Nagy Emil emléktáblát avatott a 2. sz. ház falán.5 5 A Liga az ország egyik legismertebb — és igen népszerű — szervezetévé vált és lényegében elérte célját, hogy a békeszerződéssel szembenálló magyar társadalmat egységes mozgalom keretében a revízió mögé sorakoztassa s ezt az egységet a külföld számára is egyértelművé tegye. A nagyjából homogén közhangulat egyszersmind a politikai rendszer érdekeit is szolgálta, amely a negatív gazdasági és társadalmi jelenségek magyarázatát hajlamos volt az ország megcsonkításával magyarázni s ebben most a revíziós mozgalom is segítette. (Mint minden divatos koreszme, természetesen a revízió is kommercializálódott. A különböző jelvényeknek, képeslapoknak, Nagy-Magyarország térképeknek és a számtalan egyéb emléktárgynak komoly piaca jött létre. A Ligának az effajta üzlethez nem sok köze volt, az inkább élelmes kereskedők, valamint a Magyar Nemzeti Szövetség és az Urmánczy Nándor-féle Honvédelmi Párt profiljába tartozott. Herczeg az 1936. februári elnöki tanácsülésen elkeseredett vádakat szórt „a revízió parazitáira, akik száz módszert eszelnek ki, hogy üzleti hasznot húzzanak a nemzeti ügyből és kompromittálják a mozgalmat. Rájuk való tekintettel kijelentem, hogy a Magyar Revíziós Liga nem utaztat ügynököket, nem gyűjt előfizetőket, nem árusít sem könyveket, sem levelezőlapokat, sem bélyegeket, sem semmiféle jelvényeket. Aki ilyenekkel a Magyar Revíziós Ligára hivatkozva házal, az csaló".)56 A Liga titkárságai A Revíziós Liga 1929-ben kezdte meg külföldi terjeszkedését. A Magyar Külügyi Tái-sasággal együtt már régebben tervezte olyan közös képviseletek alakítását, amelyek a magyar követségek tehermentesítésével folytatnának propagandát, szerveznének összeköttetéseket s helyeznének el cikkeket a sajtóban. Az érdeklődő nevesebb politikusok és publicisták részvételével Londonban, Berlinben, Párizs-
