Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
316 ZEIDLER MIKLÓS érdekében.5 1 Ez azonban még mindig kevés volt, ezért 1930 októberében megindították a tagtoborzó akciót, amelynek keretében a belépők a frissen kibocsátott ún. revíziós pengő megvásárlásával tulajdonképpen tagsági igazolványhoz jutottak és az éves díjat is lerótták. A számozott bankókon jobboldalt Rothermere arcmása, baloldalt stilizált magyar címer, középen pedig a befizetésről szóló tanúsítvány volt található. Az egyes települések beléptetése a Revíziós Ligába szintén nagyüzemi méreteket öltött: a Magyar Külpolitika hónapról-hónapra diadalmas tudósításokban számolt be az újabb városok és községek csatlakozásáról. A taglétszám felduzzadása a tényleges propagandamunkában persze nem jelentett változást: annak irányítását ezután is a szűkkörű intézőbizottság és a külön e célra felvett propagandisták végezték. A tömegbázisra részben anyagi okokból, részben pedig azért volt szükség, mert — mint Herczeg ötéves tervében kifejtette — „külföldön a revíziós gondolatot semmi sem erősíti annyira, mint a magyarság egységes állásfoglalása a nemzeti élet nagy kérdésében." A taglétszám 1931 őszére már meghaladta a kétmilliót — ilyenformán a Liga valóságos népmozgalommá terebélyesedett — s az országos hálózat 1933 közepére létre is jött.52 Az idővel hagyományossá váló forgatókönyv szerint a Liga helyszínre érkező elnökségi tagjának lelkesítő beszéde nyomán a gyűlés résztvevői a helyi szervezet megalakulását egyhangúlag kimondták, a tisztségviselőket pedig a város vezetői közül megválasztották. Ilyen tipikus ceremónia során alakult meg a mosonmagyaróvári osztálya is 1931 jűniusában. A rendezőség jó előre értesítette a lakosságot, hogy a „békerevíziós nap előestéjén, szombaton este toronyzene, vasárnap reggel 6 órakor pedig zenes ébresztő lesz. Vasárnap délelőtt 10-kor a hadastyánok és tűzoltók a 76-osok zenekarának élén vonulnak ki testületileg a főhercegi parkba". A város vezetősége felkért mindenkit, hogy „házaikat erre a napra lobogózzák fel és minél nagyobb számban jelenjenek meg az ünnepélyen". Másnap valóban nagy tömeg gyűlt össze a többórás gyűlésen. Nyitószámként a Magyaróvári Férfidalárda elénekelte a „Magyar Hiszekegy"-et, majd a polgármester és az Országos Szepesi Szövetség ügyvezető alelnöke üdvözölte a megjelenteket. Ezután lépett az emelvényre Ilosvay Gusztáv, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, főszervező, akinek gyújtó hatású beszéde után a Nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel megalakította a Magyar Revíziós Liga Moson megyei szervezetét. Megválasztották a tisztikart, melynek első feladata a megye teljes társadalmát képviselő nagyválasztmány összeállítása és Frigyes kir. herceg fővédnökké való felkérése lett. Ismét a férfidalárda következett a „Bús magyarok" előadásával, majd a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének egyik elnökségi tagja szólt a hölgyek feladatairól. Ezután szavalat következett: Daubner Sándor Csonkamagyarország című művét egy érettségiző jelölt mondta el. Német és magyar nyelvű beszéd, majd tárogatón előadott kuruc dalok jöttek sorra, a helyi hangászegyesület vegyeskara a Nagy lesz újra Magyarország című revíziós dalt intonálta, ezt felszólalások követték. Zárszavában Szepesi Bódog kegyesrendi tanár felszólította a hallgatóságot: „Legyünk mindnyájan apostolai a Békerevíziós gondolatnak. A szülők és tanítók erre neveljék gyermekeiket és tanítványaikat, a vezetők alárendeltjeiket. Minden családban szálljon fel nap-nap mellett a buzgó ima az Egek Urához édes hazánkért, az integer Magyarországért.
