Századok – 1997
Vita - Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. (Rendhagyó válasz bírálóimnak) I/234
VITA 261 e pillanatban nem kutatói mulasztás, hanem kényszerű szükségszerűség, az anyag jellegéből, a kutatási helyzetből következik. Világosan kiderül ez a nehézségeket — főleg a kronológiai problémákat — még Takácsnál is drámaibban megfogalmazó Kovalovszki Júliának, a magyarországi telepkutatások avatott ismerőjének szavaiból. Ezzel kezdte írását: „Nehéz feladat megoldására vállalkoztam, amikor a honfoglalás kori települések régészeti kutatásáról ígértem beszámolót írni. Előre leszögezhetjük, hogy a feladatot nem tudtam megoldani. Honfoglalás kori településeink ugyanis nincsenek. Régészeti eredményeink hiányosak, csupán apró mozaikszemenként kezd kirajzolódni korai településeink összetett képe." A bizonytalanság oka — ma már — nem az adathiányban van, hanem a keltezésben. Mint írta: „Földbe ásott házak minden eddig feltárt településen előkerültek, ám ezeket önmagukban szinte lehetetlen korhoz kötni." Beláthatatlan perspektívája van Kovalovszki alábbi megjegyzésének: az általa említett „települések mindegyike feltehetően 10. századi (vagy korábbi) eredetű". Kik laktak a 10. század előtt ezeken a településeken? És a 10. században? Reflexszerűen mondják rá erre sokan: a magyarok, mint tette ezt Kovalovszki is az idézett mondat folytatásában: „a honfoglalók hagyatékát tehát joggal kereshetjük e falvakban."8 8 Vitacikkében Takács Miklós sem habozott kijelenteni: „a 10. században már magyar környezetben is álltak települések veremházakkal." Ám egyfelől a 10. század még mindig túl nagy időszakasz (a történész szeretne szűkebb időhatárokat látni), másfelől pedig tudni kellene, vajon mi tekinthető a 10. században „magyar környezet"-nek (semmi esetre sem az, ami a 11. vagy a 12. században). Harmadrészt (és főleg): vajon tényleg vannak-e bizonyítottan a 10. századra (jelesül annak első évtizedeire, hiszen ez a vita igazi tétje) visszavezethető, magyarok lakta települések? Ha feltesszük, hogy mindeme településeken magyarok éltek (a 10. században is és a 10. század előtt [! - К Gy] is), hol élt a magyar honfoglalást meg- és túlélő „őslakosság"? Vajon pl. a Visegrád-Várkertdűlőben feltárt telepen milyen etnikumú népesség élt? Szlávok? Vajon a szláv nevű Csongrád környékén, a mai Felgyőn milyen etnikum lakott? Magyarok? Kiktől kapta a két terület írott forrásban már 1009-ben szereplő Visegrád és 1075-ben felbukkanó Csongrád nevét?89 A nevek régi voltából arra lehet következtetni, hogy a terület első, névadó lakói szlávok voltak, tehát valahol ott kellett lakniuk a névadás színtere környékén. Am ha nem éltek szlávok — mint Takács Miklós véli — a Kárpát-medence nagy részén a honfoglalás idején, vajon kiktől származnak a térségben nagy számban előforduló szláv és szláv közvetítéssel átvett földrajzi nevek? Szemben azokkal a kísérletekkel, amelyek területi szempontot érvényesítettek, azaz egy-egy térség helynévanyagának eredetét kortól függetlenül próbálták meg vallatóra fogni (s ilyen módon évszázadok csúsztak szétválaszthatatlanul össze), magam kronológiai rendező elvet próbáltam meg érvényesíteni akkor, amikor a legkorábbi (a veszprémvölgyi görög nyelvű, továbbá all. század elejéről való veszprémi, pécsi és pannonhalmi) oklevelek helynévi adatait tettem mérlegre eredetük szempontjából. A vizsgálat meglepő eredménnyel járt. A veszprémvölgyi oklevél 13 helyneve közül egy sincs egyértelműen (az etimológiát és a névadás módját tekintve egyaránt) magyarnak minősíthető, jelentős hányada szláv erede-
