Századok – 1997
Vita - Kristó Gyula: A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. (Rendhagyó válasz bírálóimnak) I/234
244 VITA kább azért, hogy 950 tája előtt Karos vidékén lehessen feltételezni az utóbb Dunántúlra került fejedelmi központot. Erről a nézetről majd később szólok, most — kitérőm végén — csak arra szeretnék utalni: igazolatlan elemek láncolata „épül" Révész okfejtésében egymásra. Nincs bizonyítéka a feltett etelközi ötvösműhelyre, nincs arra, hogy ha ilyen volt — mert végső fokon lehetett —, az a fejedelemé volt, nincs arra sem, hogy az változatlanul áttelepedhetett a Kárpátmedencébe, mégpedig éppen Karosra vagy vidékére. Egyelőre azonban folytassuk annak ismertetését, miként keltezett régészeti leleteket horizontokkal és analógiákkal Révész László! Immár azonban magyarázatot kaptunk Révész azon igyekezetére, hogy miért nem hajlandó egyetlen, 950 utáni temetkezésre utaló halvány nyomot sem mérlegelni, hogy miért irányul minden igyekezete arra: semmi adat ne zavarja azon feltételezését, hogy Karos temetőit 950 táján használói felhagyták. íme, ezen igyekezet következő példája, még mindig az öweretek tárgyköréből. A karosi 11/16. sírból négy bronz öweret került elő. Révész alábbi „legközelebbi párhuzamaikat" sorolta elő, a keltezésre vonatkozó — általam zárójelben közölt — utalással: 1. Magyardiószeg, 1. sír (a 10. századon belül pontosabban nem keltezhető); 2. Taksony (10. század második fele -11. század első fele); 3. Gáva-Vásártér, 1. sír (10. század vége -11. század); 4. Miskolc-Repülőtér, 4. sír (éppen Révész László szerint a temető a 10. század második harmada -11. század első harmada közötti időre datálható, a 4. sír a temető első periódusára). Ezen adatsort követően Révész — nem kis meglepetésemre — így összegezte a párhuzamok vizsgálatából levont „eredményeit": „A fent ismertetett leletek zöme a X. század[i] közepére, második harmadára keltezhető." Magam úgy gondolom, három vagy négy adatból egy (a 4. számmal jelzett) — az is éppen Révész datálása — nem tekinthető azok „zömé"-nek. A második adat esetén ugyanis 950 utántól, a harmadik esetén 975 utántól indul a keltezés lehetséges időhatára, a negyedik adat (az 1. számú) pedig egyik álláspontot sem gyámolítja. Révész tehát már ekkor affelé „kacsint", hogy ne kelljen átlépnie a „bűvös" 950-es éveket. Álláspontja igazolására bevonja a vizsgálatba — datálása szempontjából aligha szerencsésen — a vizsgált (tehát a karosi 11/16.) sírban talált fokos bárdot is, amely szerinte „közvetett módon megerősíti" a bronz öweretek 10. század közepére, második harmadára valló keltezését. Ennek a fokos bárdnak egyetlen párhuzama van a Kárpát-medencében (Kecel-Vádéi dűlő 2. sír), ahol kétélű karddal együtt látott napvilágot, így — véli Révész — „а X. század második harmadánál korábbra semmiképpen sem datálhatjuk ezt a sírt".30 „AX. század második harmada" azonban eufemisztikus kifejezés. Elvileg a 933-966 közti időt jelöli, de akkor szokták használni, amikor a datálásból e 33 év második fele (950-966) nem zárható ki; ellenkező esetben ugyanis „a század második negyede" megjelölés járja. Hogy a kétélű kardos temetkezések valóban nem helyezhetők 950-960 elé, azt Kovács László vizsgálatai valószínűsítették, aki szerint az ilyen sírok „a korabeli idegen, ill. magyar érmék hiánya alapján nagyjából a 955/70-es és az 1010/20-as évek közötti időszakra keltezhetők".31 A 11/16. sír négy öweretének fentebb bemutatott négy párhuzama és az ugyanott lelt fokos bárd alapján Révész
