Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 23 öröksége lenne? a burgundiai eredetű szentek között (Zsigmond, Móric, Sándor stb.) nyomát nem találni17 3 . Az egyetlen családi kapcsolat a délitáliai Volturno Vincentius tiszteletére szentelt monostora, amelynek birtokait 1014-ben Gizella testvére, II. Henrik megerősítette és 1023-ban abbacia imperialis-пак nevezik174 . Ez azonban elődei, I. és II. Ottó gyakorlatának a folytatása, akik a volturnoi kolostort birtokaiban sokszorosan megerősítették17 5 . Mivel István mellé védőszentjét állították, elvileg ez várható lenne Gizella mellett is. Csakhogy a vértanúsorban női szentet nem ábrázoltak, és Gizella nevű szent nem volt. A születésnapi szent tiszteletéről azonban szó lehet; a nem szent nevét viselő uralkodók a középkor első felében születésnapi szentjüket, mint a védő patrónust ünnepelték: tudjuk ezt III. Henrik császárról, aki október 28-án, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén született176 . Mivel Vincentius a communicantes -ben nem szerepel, semmiféle tisztelete nem volt Magyarországon, kiválasztását mással, mint a születésnapi szent szerepével nem lehet indokolni; ez esetben Gizella január 22-én született. Összefoglalva: a miseruhán a Mindenszentek litániája és a kánon sorrendjében állították sorba a mártírokat. Noha a misekánon communicentes-szakasza éppen 12 szentet nevez meg átgondolt rend szerint17 7 , ezek a miseruha szentjeivel szám szerint csak részben voltak egyeztethetők, mivel a király pár miatt csak 10 szabad hely volt. A vértanúk élén István protomártír áll. Ebben közrejátszott, hogy István védőszentjeként korai, hazai kultusza volt, valamint a litániákban ő vezeti a vértanúsort. Szixtusznak, Kornélnak és Vincének nem mutatható ki hazai kultusza. Vince kiemelt helyét legkézenfekvőbben úgy magyarázhatjuk, hogy Gizella védőszentje volt. György pedig a király és az ország kiemelten tisztelt szentjei közé tartozott. Mindebből egy lényeges következtetés vonható le: noha a 12 nevet felsoroló communicantes-szakasz önmagában elegendő lett volna a miseruha legalsó sávjának betöltésére, mégis módosították, hogy egyrészt a királyi párt, másrészt védőszentjeiket és az országban leginkább tisztelt vértanút ábrázolni tudják. Ez, mint más esetben megfigyelhető a miseruhán, átgondolt, tudatos szerkesztést bizonyít. A miseruhát a magyar egyházszervezés korai szakaszában szerkesztették. Ekkor a patrociniumválasztásnak hazai hagyománya nem létezett. A korai alapítások patrociniumainak a feldolgozása nélkül határozott következtetéseket nem lehet megfogalmazni, és ez nem ennek a tanulmánynak a feladata. Az I. Istvánhoz kapcsolódó legkorábbi alapításokból világosan kirajzolódik, hogy a katolikus egyház korban univerzálisan tisztelt szentjei mellett nemcsak általában a délnémet terület közvetlen hatása feltűnő, hanem esetenként István rokoni kapcsolata II. Henrik császárral is befolyásolta. Az első bencés szerzetesközösség patrociniumát a szent általános tisztelete mellett17 8 Márton pannóniai, savariai születése befolyásolta, aminek hagyományát a bencések megkíséreltek Szombathelyről az apátság környékére átvinni17 9 . A nyitrai szent Emmerán (Regensburg), a zoborhegyi szent Ipoly (Passau, St. Pölten) patrociniumok mellett nem a mindennapi gyakorlattal egyezik, két püspöki székesegyháznál a ritka, szent Mihály patrocinium 180 (veszprémi és erdélyi püspökség). Kérdéses, hogy a Mihály arkangyal tisztelete — éppen II. Henrik testvére, Gizella székesegyháza esetében — mennyiben
